Az Érmelléki Református Egyházmegye Lelkészértekezlete őszi ülésének
megtartására 2024. október 14-én került sor az érkörtvélyesi gyülekezetben.
Az igehirdetést Jónás Sándor bályoki lelkipásztor végezte
nyugdíjba vonulása alkalmából, mintegy búcsúképpen az egyházmegye lelkészi
közösségétől. Szolgálata abban is különleges volt, hogy nemcsak utolsó igehirdetői
szolgálatát végezte Érkörtvélyesen, hivatalosan aktív lelkészként, hanem az első
igehirdetését is itt tartotta 1979 karácsonyának ünnepi legátusaként. Prédikációjának
alapigéje Sámuel elhívatásának történetéről szólt (1Sám 3,1‑10), melynek
főüzenete: „Szólj, Uram, mert hallja a te
szolgád!” (1Sám 3,9) – a bályoki szószékterítő igéjeként számára személyes
értékkel is bír.
Éli főpap illetve Sámuel próféta
elhívásának idejében, Izráelben bár gyakorolták a kultuszt, de nem volt
látomás, nem volt prófétai szó, a papság bűnei is elszaporodtak. Mai egyházunkban
a templomok üres csendje, az Isten nélküli ünnepek, a be nem tartott fogadalmak
a prófétai szó elnémulásának, a Lélek üzenete meg nem értésének az eredményei.
Hiába szól ma is az Ige: hirdetett, testté lett, nyomtatott vagy sugárzott
módon – lelkészi szolgálatunk által egyre kevesebbeket tud csak megszólítani az
Ige. Nem véletlenül szólt a 134. zsoltár sem: „Úrnak szolgái mindnyájan, Áldjátok az Urat vígan...”
Simon-Szabó Istvánérkörtvélyesi lelkipásztor mint házigazda
köszöntötte az igehirdetőt, a megjelent lelkipásztorokat és az istentiszteleten résztvevő híveket. Két gyülekezeti tag egy-egy verssel is búcsúztatta a
nyugdíjba vonuló lelkipásztort.
Az egyházmegyei Lelkészértekezlet
elnöke, Kovács Gyula margittai lelkipásztor
az Útmutató aznapi igéjével köszöntötte a megjelenteket: „Maga a menny Istene vezet bennünket sikerre, és mi az ő szolgáiként
kezdjük el az építést.” (Neh 2,20a) – bátorítva a lelkészeket az Isten
követségében való szolgálatra. A lelkészek évtizedes szolgálatát két idézettel
is szemléltette. Az egyik Szombati-Szabó István pap-költő verséből, mely azt
mint „gyötrelmesen gyönyörűséges
szolgálat” említi. A másik idézet Bartha Kálmán, margittai pap-költő egyik
verséből való, melyben a nehéz időkben szolgáló lelkészi sorsot ecseteli: „Köztünk a szent magot híven szórta s bőven /
Derült ég alatt és felleges időben, / Ráfreccsent a sár is, tüske, bozót tépte,
/ De Valaki mindig felemelte s védte.”
Bara László esperes, bihardiószegi lelkipásztor a 38 évi bályoki
szolgálat után nyugdíjba vonuló Jónás Sándor lelkészt és feleségét köszöntötte,
kiemelve közvetlenségüket, mosolygós természetüket, atyai szeretetüket, hiteles
és rendszerető szolgálatukat. Örömét fejezte ki annak, hogy az egyházmegyében a
nyugdíjba vonuló lelkipásztorok továbbra is a lelkészi közösség tagjai
maradnak, a szolgálatot folytatják. Az ajándékok sem maradtak el sem az
esperes, sem a lelkészértekezleti elnök, sem a házigazda részéről.
Az értekezlet előadását Erdei-Árva István szamoskóródi-dobrácsapáti
lelkipásztor, lapszerkesztő tartotta: „A Harangszó
gyülekezeti lap létjogosultsága – Múlt. Jelen. Jövő?” címmel. A
Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja, a Harangszó
felelős szerkesztői feladatkörét 2023-tól betöltő lelkipásztor a kiadvány
múltjáról, létjogosultságáról, szerkesztési szempontjairól és jövőjéről beszélt
– annak gyülekezetekben való népszerűsítése nem titkolt céljával, mintegy szerkesztői-olvasói
találkozóként. Az 1990-ben alapított Harangszó újság a kezdeti lelkesedés és a
35.000 példányszám után a 15.000-es példányszámban állandósult, az egyre
nehezebben „behajtható” cikkek, a hívek elfogyása és a nyomtatott sajtó válsága
miatt ma már csak 4.000 példányban adják ki. A digitalizáció korában az olvasás
visszaszorult, nincs igény az értékekre, a fiatalok képtelenek a
koncentrálásra, az interneten az egyre csak pörgő és élményszerű információra
szoktak rá. Az egyházi sajtónak éppen ezért fontos, hogy az egyházat modern eszközökkel
jelenítse meg, úgy, hogy közben igaz, sokszínű és érdekes, a gyülekezeti életet
reálisan tükröző maradjon, a kor témáiban evangéliumi eligazítást adjon,
nyelvezete ne legyen túl egyházias, érthetetlen. A nyomtatott Harangszó ezzel a
céllal is egészült ki internetes hírlevéllel és lapszemlével. Egy aktuális
lapszám által a szerkesztés folyamata, az állandó munkatársak és rovatok is bemutatásra
kerültek.
Dr. P. Szalay Emőke debreceni nyugalmazott egyetemi tanár,
muzeológus és néprajztudós a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeumának
keretében feltérképezett és korábban ki is kiállított, a debreceni
ötvösműhelyből származó úrasztali edényekről szólt – a kutatás egyházkerületünkre illetve egyházmegyénkre való kiterjesztésének szándékát is
jelezve, a gyülekezetek együttműködését is kérve egyúttal.
A templomban tartott értekezlet
az érkörtvélyesi egyházközség jóvoltából a gyülekezeti teremben
szeretetvendégséggel folytatódott.
Legyen az Úr az Ő szolgáival, és Igéiből semmit sem hagyjon
beteljesületlenül!
Oroszi Kálmán