Őszi konferenciáját tartotta az Érmelléki Református Egyházmegye Presbiteri Szövetsége a hegyközszentmiklósi református templomban, 2024. szeptember 29-én.
A megjelent közel 100 presbiternek
és néhány lelkésznek dr. Geréb Miklós
egyházmegyei missziói előadó, tóti lelkipásztor tartott áhítatot az Emberfia
eljöveteléről, a „Vigyázzatok és imádkozzatok!”
feladatáról az evangéliumban lévő „kis apokalipszis” alapján (Mk 13,28-37).
Mi, keresztyének, a végső időkről szóló dolgokat sokszor két véglet szerint kezeljük:
vagy egyáltalán nem beszélünk róla, vagy csak arról beszélünk. Egyetlen
feladatunk van: a „vigyázás”, azaz az ébrenlétben, öntudatos állapotban való
őrködés, őrzés, védekezés, ügyelés, óvatosság, összpontosítás. Egyházi
szolgálatunk is vigyázás, őrködés, azt csakis éberen, azaz lelkesedéssel lehet
elvégezni. Állandó készültségben kell lennünk, hogy ne érjen bennünket
felkészületlenül a Vőlegény érkezése (lásd: tíz szűz példázata). Ehhez számunkra
Krisztus „győzelmi tervet” is ad, gondoljunk a Jelenések könyvében olvasható
több: „Aki győz…” kezdetű igehelyre. Az
áhítatot nyitó és záró énekek is az éber szolgálatra buzdítottak: „Isten élő Lelke, jöjj” (MRÉ 250); „Ébredj, alvó, hív a szózat!” (MRÉ 416).
A köszöntések során először a házigazda,
Árus Csongor-László,
hegyközszentmiklósi lelkipásztor üdvözölte a megjelenteket.
Mészáros János, az Érmelléki Református Egyházmegye Presbiteri
Szövetségének elnöke „A kegyelem harmatja” aznapi igéjével köszöntött
mindenkit: „Mert
mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Mt 16,26), megköszönve az igehirdető
szolgálatát és a házigazda vendégszeretetét.
A testvérszervezetek képviseletében először Erdei Gábor, a magyarországi Békési Református Egyházmegye Presbiteri Szövetsége szervezőjének igei köszöntése hangzott el: „Légy erős és bátor, és fogj hozzá! Ne félj, és ne rettegj, mert az Úristen, az én Istenem veled van, nem hagy cserben és nem hagy el, amíg be nem fejezed mindazt a munkát…” (1Krón 28,20). Vaszil István, a szomszédos Bihari Református Egyházmegye Presbiteri Szövetségének elnöke pedig egy igével: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8,12), és Bódás János: „Ki van jelölve a helyed” című versének elszavalásával köszöntötte a konferenciát.
A konferencia fő részét képző
előadását Kánya Zsolt-Attila, kémeri
református lelkipásztor tartotta „Jöttem,
láttam, győztem! Krisztus által megbízottak vagyunk” címmel. A Iulius
Caesar római császárnak tulajdonított latin „Veni, vidi, vici” szállóigét már több
formában parafrazálták erőfitogtatásként a világ hatalmasai, ám az egyházban is
használható aktivizáló modellként. „Jöttem”: míg régen a templomba jövés
természetes, sőt kötelességszerű volt, ma már egyre nehezebb elérni, hogy az
emberek az egyházhoz jöjjenek. „Láttam”: ma a világ negatívan látja az
egyházat; gyakran még az egyházon belül is „leírjuk” azt; a mai fiatalok már a
szülők jó példáját is ritkán látják; a felnőttek pedig nem látják a jövőt. Erőteljesebben
kellene az egyháznak láttatnia magát a világban:„Úgy ragyogjon a ti világosságotok az
emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei
Atyátokat.” (Mt 5,16). „Győztem”: gyakran vesztesnek látjuk a
keresztyénséget, pedig az ősegyház is „hátrányból”, az üldöztetésből indult,
mégis elhivatottsága révén növekedett és győzedelmeskedett; ne úgy hirdessük
győztes voltunkat, mint a magukat egyedül üdvözítőnek tartó felekezetek, hiszen
bennünket csak az evangélium hirdetése tesz győztessé; győztes egyház voltunkat
pedig bátran és mosolyogva mutassuk fel a világnak.
A hozzászólásokat követően Bara László, az Érmelléki Református
Egyházmegye esperese buzdított a folyamatban lévő presbiterválasztáson való
részvételre, illetve ajánlotta a Sárospataki
Református Teológiai Akadémia többalkalmas presbiterképzését, melyet
először az Érmelléki egyházmegyében kezdenek meg a következő év elején.
A konferencia a házigazda
jóvoltából a helybeli kultúrházban megtartott szeretetvendégséggel zárult.
Oroszi Kálmán