A nyár gyümölcsei Jankafalván

A nyár gyümölcsei…

Mielőtt bárki megijedne, hogy ez a cikk valamiféle kertészeti, vagy mezőgazdasági témát boncolgat, azelőtt szeretném megnyugtatni az olvasót, hogy nem így lesz, merthogy a cím folytatása ez lehetne: …a jankafalvi ifjúság életében.

Így, ősszel kimenve a kertbe, reánk mosolyognak a nyári nap által megérlelt piros almák, sárga körték, fekete szőlőszemek, s folytathatnánk még a sort. Igen, ezek még a nyár gyümölcsei, hiszen annak frissítő esőjét, forró napsütését, boldog ízét és zamatát zárták magukba.

De nemcsak a kertben találjuk a nyár gyümölcseit, hanem a lelki ligetünkben is, az emlékeink között is, hiszen Jankafalván sok szép gyümölcsöt érlelt be a hátunk mögött maradt nyár. Mind kezdete, mind vége igen sok eseménnyel gazdagította gyülekezetünk ifjabb tagjait.

Megpróbálom most röviden ezeket felsorolni, egy keveset el is mondva róluk, de azért igyekszem, nem visszaélni a kedves olvasó türelmével.


Június 4-én immár harmadik alkalommal ünnepeltük meg a Gyereknapot. Először a hagyományos futó- és bicikliversenyeket tartottuk meg, majd aszfaltrajz-verseny következett.

Egy kis uzsonnázás után a csapatvetélkedők zajlottak (zsákbanfutás, különböző vizes játékok és célbadobások), majd a Nőszövetség által készített öhön elfogyasztása és a nap zárásaként díjkiosztás töltötte meg a késő délutánig tartó eseményt.

Vendégünk is volt Fekete Katalin személyében, aki Káttya bohócként érkezett, s lufifigurákkal és arcfestéssel is kedveskedett a gyerekeknek.


Június 10-én gyülekeztünk gyermekei is részt vettek a Bihardiószegen megrendezett Barátságnapon, mely idén már a hatodik volt.

Ez a nap Csűry István püspök úr nyitóáhítatával kezdődött, majd az öt településről érkezett gyerekeket összevegyítve hét csapatot alkottak a hajdúnánási tanárnők.

A gyerekeknek 7 állomáson kellett bizonyítniuk, hogy az eltelt egy esztendő alatt Arany Jánosról mi mindent tanultak meg. Ez a nap is közös étkezéssel és jutalomosztással zárult.


Június 16-án a frissen konfirmáltaknak szerveztünk Zsebike-avatót. Minden évben más elnevezést kapnak a „kicsik”, így idén törpikések lettek. Ennek megfelelően a beavató próbatételei is törpösek voltak.

Először is hupikékké festettük őket, majd különböző ügyességi játékokkal (gyufáskatulya célba juttatása krumpli lóbálással, bátorságpróba, lufiborotválás, tojásdobálás, egy perc és nyersz játékok) mértük össze az újak és az „öregek” tudását.

Utolsó próba a joghurtetetés volt bekötött szemmel, ezt követte az ünnepélyes törpeskü-tétel, majd jókedvű beszélgetéssel zárult a nap a terített asztal mellett.


Mára már hagyománnyá vált gyülekezetünkben, hogy még mielőtt elbocsátanánk a gyerekeket a nagy nyári vakációra, azelőtt egy egész napos úgynevezett záróvallásórát tartunk számukra. Erre most június 17-én került sor.

Sajnos az esős idő miatt kevesebben voltunk, mint az elmúlt esztendőkben, de jól éreztük magunkat. Különböző csapatvetélkedők és vidám játékok tarkították a napot.

A Nőszövetség most is aktív volt, hiszen szendviccsel és finom fánkkal látta el a gyermekeket.

A nap végén nemcsak a csapatok jutalmazása, hanem a vallásórákra legtöbbet járó gyermekek megajándékozása is megtörtént.


Június 25-30. között zajlott Hármaspatakon a Barátságtábor, melyet a hajdúnánási tanárnők szerveztek, s házigazdája dr. Reisinger János irodalomtörténész volt. Ide a vallásórákra legtöbbet járó gyermekeink juthattak el, jutalomképpen.

A hét folyamán Arany János életével (vasárnap szalontai kirándulással kezdték a tábort), verseivel ismerkedhettek meg, a költő születésének 200. évfordulója alkalmából, ezen kívül túráztak, kézműveskedtek és a reform konyhával ismerkedtek, bár ez utóbbit nem díjazták.

Sajnos a csütörtök délutáni, hatalmas jégeső komoly károkat okozott az épületekben, így a tervezettnél egy nappal hamarabb véget ért ez a tábor.


Augusztus 12-én egy elmaradt kirándulást pótoltunk.

A tavalyi évben a vallásórákra legtöbbet járó gyerekeknek meg lett ígérve, hogy Nagyváradra kirándulunk, ám különböző okok miatt ez nem valósult meg, egészen mostanáig.

Ám ezen a szombaton útnak indultunk 13 gyerekkel. Először a Gyerekvárost rohamoztuk meg, majd az Állatkertet látogattuk meg, végül pedig egy jóízű pizzázással zártuk a napot.


Augusztus 13-15. között, kihasználva a hosszú hétvégét, az ikésekkel Feketeerdőre utaztunk, s itt egy rövid tábort szerveztünk. A tábor célja az volt, hogy a vakációs bibliahétre készüljünk, de a munka mellett jutott idő a pihenésre, túrázásra, focizásra is. Egy kicsit hűvösek voltak az éjszakák a sátrakban, de a tábortűz mellett fel lehetett melegedni, s itt mindig jó beszélgetések, éneklések kerekedtek, sőt hullócsillagokat is láthattunk az augusztusi éjszakában. Hétfőn a tiszteletes asszony és Boglárka is meglátogatott bennünket, s a bográcsos készítésében nagy segítségünkre voltak. A 14 ifjú csak azt sajnálta, hogy hamar véget ért ez a tábor, de mivel szerda reggel pár embernek már dolgozni kellett menni, ezért kedden este hazaindultunk.


Augusztus 28. és szeptember 2. között 13 fiatal és két felnőtt kísérő részt vett a Határtalanul Cserkésztáborban, melynek helyszíne Nagykovácsi volt, Budapest mellett. Gyülekezetünk ifjai immár harmadik éve vehetnek részt ebben a táborban, mely számunkra hatalmas lehetőség és egyben ajándék is. Mindamellett, hogy egy hét színes tábori program vár rájuk, még lehetőségük van olyan helyekre is eljutni, mint a Parlament, Margitsziget, Budai Vár, múzeumok, fürdő, kalandpark. Köszönet ezért Veress Jankának, aki kapcsolatai révén az idén is elintézte, hogy részt vehessünk ebben a nagyszerű táborban.


Közben itthon, az itthon maradt ifjak segítségével a vakációs bibliahetet tartottuk. Az idén a Reformáció 500. jubileumához kapcsolódott a téma: Isten éltessen! Minden nap Dulcsessza cukrász műhelyében jártunk, s láttuk, ahogy az 5 emeletes torta elkészül, sőt minden nap jeles vendégek is érkeztek Károli, Luther, Kálvin, Dévai Bíró Mátyás és Szikszai György személyében. Ezen kívül bibliai történeteket, igéket, énekeket tanultunk, különböző szülinaphoz kapcsolódó apróságokat készítettünk – egy nap még süteményt is –, valamint sokat játszottunk. Közel 30 gyerek látogatott el minden nap a bibliahétre. Asszonyainkat is dicséret illeti, hiszen minden napra finom ételeket készítettek, hol szendvicset, hol lángost, máskor pizzát, süteményeket. Szabó Melinda tanárnőnek köszönhetően szombatra a hungarocell torta átvarázsolódott, és ehető, finom ötemeletes tortává változott, melyet a táborból hazaérkezők is megkóstolhattak. Az itthon maradt ifjakat is dicséret illeti, hiszen az egész hét előadásaiban és szervezésében sokat fáradoztak. Végül vasárnap az istentiszteleten előadtuk az énekeket, aranymondásokat és történeteket, amiket a hét folyamán együtt tanultunk.


Nos, nagyon röviden ez volt a nyár termése Jankafalván. Hiszem, hogy szép és emlékezetes nyár maradt ez a gyermekek számára ebben a jeles, jubileumi évben. Köszönet minden segítő kéznek, a Reformáció Emlékbizottság és mindenki más támogatásának, és hála legyen az Istennek ezért a gazdagon megáldott nyárért.