Kedves Olvasó!
Egy évvel ez előtt nagy reményekkel vágtunk neki szeretett újságunk szerkesztéséhez. Reménykedtünk a fejlődésben, a fejlesztésében, és most, az esztendő elteltével, örömmel nyugtázhatjuk, hogy sikerült sok mindent megvalósítani abból, amit elterveztünk.
Az első nagy, merész ötlet az volt, hogy legyen az újság havilap. Így azonban lerövidültek a lapzárták közötti idők, gyorsabban, hatékonyabban kellett működni, mint az előtt, ez sokkal több munkát és energiát igényelt. Sikerült megfelelnünk ennek a kihívásnak, még ha nem is magunk erejéből, hanem az Úr segítsége által, akinek nagyon nagy hálával tartozunk ezért.
A második „álom” az volt, hogy legyen egy kicsit színesebb a lap… ezt is sikerült az év felétől elérnünk, úgy, hogy az első és az utolsó oldal fényképei megszínesedtek, az egész lap arculata ez által megváltozott, első ránézésre kellemesebb, olvasó-barátabb lett. Tettük ezt úgy, hogy közben a lap árát nem kellett emelni, sőt, Istennek legyen hála, a 2013-as évben is, legalább ezen a színvonalon, mint eddig, ugyanannyiért tudjuk adni, vagyis önköltségi áron. Ez a lap ugyanis önkéntes munkával készül el teljes egészében addig a pontig, amíg a nyomdába nem kerül. Sem a lapszámok szerzői, sem a szerkesztőbizottság semmilyen anyagi juttatást, fizetséget nem kap, de nem is vár el ezért, amikor a szabadidőnkből, a saját tulajdonunkban lévő technikai eszközökkel „állítjuk elő” a lapot. Amiért fizetni kell, az a papír, a festék, és a nyomdai munkálatok.
A harmadik, amiben szerettünk volna előrelépni, hogy minél többen legyenek a lap szerzői között gyülekezeti tagok, akik a különféle gyülekezeti eseményekről tudósítanak, beszámolókat írnak. Köszönjük nekik, hogy megbíztak bennünk, hogy leírt gondolataikat viszontlátják majd a lap hasábjain, abban a formában, ahogy megfogalmazták. Örültünk a rövid, pár soros írásoknak ugyanúgy, mint amikor valaki hosszabban számolt be valamilyen eseményről, mert mindennek helye lett. A tizenkét hónap alatt 184 oldalt töltöttünk meg közösen fényképekkel, írásokkal. Amit beküldtek, függetlenül attól, hogy számítógéppel volt megszerkesztve a szöveg, vagy esetleg írógéppel, vagy kézzel lett leírva és a postára bízták az eljuttatását, mindent felhasználtunk, hogy a lapot színesebbé, változatosabbá tegyük. Hiszen ez rólunk szól, magunkról, de nemcsak nekünk, hanem mindenkinek, aki érdeklődik egyházmegyénk élete iránt. A lapban megjelenő cikkek ugyanis elérhetőek az internet segítségével a világhálón is.
Szeretném megköszönni minden kedves gyülekezeti tagnak, ifisnek, nőszövetségi-tagnak, pedagógusnak, vallástanárnak, lelkipásztornak áldozatos munkáját, ami nélkül nem lehetett volna olyan az újság, amilyen. Köszönjük a visszajelzéseket is, a bátorítást, és az építő kritikát is. Tudatában vagyunk annak, hogy munkánk „töredékes”, van még mit bőven tanulnunk, de mint lelkes amatőrök ugyanazzal a buzgalommal törekszünk majd az idei évben is helytállni. Isten áldjon meg mindenkit az újesztendőben!
Egy évvel ez előtt nagy reményekkel vágtunk neki szeretett újságunk szerkesztéséhez. Reménykedtünk a fejlődésben, a fejlesztésében, és most, az esztendő elteltével, örömmel nyugtázhatjuk, hogy sikerült sok mindent megvalósítani abból, amit elterveztünk.
Az első nagy, merész ötlet az volt, hogy legyen az újság havilap. Így azonban lerövidültek a lapzárták közötti idők, gyorsabban, hatékonyabban kellett működni, mint az előtt, ez sokkal több munkát és energiát igényelt. Sikerült megfelelnünk ennek a kihívásnak, még ha nem is magunk erejéből, hanem az Úr segítsége által, akinek nagyon nagy hálával tartozunk ezért.
A második „álom” az volt, hogy legyen egy kicsit színesebb a lap… ezt is sikerült az év felétől elérnünk, úgy, hogy az első és az utolsó oldal fényképei megszínesedtek, az egész lap arculata ez által megváltozott, első ránézésre kellemesebb, olvasó-barátabb lett. Tettük ezt úgy, hogy közben a lap árát nem kellett emelni, sőt, Istennek legyen hála, a 2013-as évben is, legalább ezen a színvonalon, mint eddig, ugyanannyiért tudjuk adni, vagyis önköltségi áron. Ez a lap ugyanis önkéntes munkával készül el teljes egészében addig a pontig, amíg a nyomdába nem kerül. Sem a lapszámok szerzői, sem a szerkesztőbizottság semmilyen anyagi juttatást, fizetséget nem kap, de nem is vár el ezért, amikor a szabadidőnkből, a saját tulajdonunkban lévő technikai eszközökkel „állítjuk elő” a lapot. Amiért fizetni kell, az a papír, a festék, és a nyomdai munkálatok.
A harmadik, amiben szerettünk volna előrelépni, hogy minél többen legyenek a lap szerzői között gyülekezeti tagok, akik a különféle gyülekezeti eseményekről tudósítanak, beszámolókat írnak. Köszönjük nekik, hogy megbíztak bennünk, hogy leírt gondolataikat viszontlátják majd a lap hasábjain, abban a formában, ahogy megfogalmazták. Örültünk a rövid, pár soros írásoknak ugyanúgy, mint amikor valaki hosszabban számolt be valamilyen eseményről, mert mindennek helye lett. A tizenkét hónap alatt 184 oldalt töltöttünk meg közösen fényképekkel, írásokkal. Amit beküldtek, függetlenül attól, hogy számítógéppel volt megszerkesztve a szöveg, vagy esetleg írógéppel, vagy kézzel lett leírva és a postára bízták az eljuttatását, mindent felhasználtunk, hogy a lapot színesebbé, változatosabbá tegyük. Hiszen ez rólunk szól, magunkról, de nemcsak nekünk, hanem mindenkinek, aki érdeklődik egyházmegyénk élete iránt. A lapban megjelenő cikkek ugyanis elérhetőek az internet segítségével a világhálón is.
Szeretném megköszönni minden kedves gyülekezeti tagnak, ifisnek, nőszövetségi-tagnak, pedagógusnak, vallástanárnak, lelkipásztornak áldozatos munkáját, ami nélkül nem lehetett volna olyan az újság, amilyen. Köszönjük a visszajelzéseket is, a bátorítást, és az építő kritikát is. Tudatában vagyunk annak, hogy munkánk „töredékes”, van még mit bőven tanulnunk, de mint lelkes amatőrök ugyanazzal a buzgalommal törekszünk majd az idei évben is helytállni. Isten áldjon meg mindenkit az újesztendőben!
Kulcsár Árpád