Az imahétre való készülődés mindig különösen jó érzéssel tölti el gyülekezeti tagjainkat, hiszen őszinte szívvel várják az éppen aktuális téma igei magyarázatát, és asszonyaink lelkesen készülnek a vendég igehirdetők kedvébe járni finomabbnál finomabb ünnepi ételekkel – cserébe a lelki táplálékért.
Így történt ez idén is febr. 5-12. között az érkeserűi gyülekezetben, ahol ebben az évben a helyi lelkipásztornőn kívül Balla Tiborérábrányi, Rákosi Jenő székelyhídi, Székely István asszonyvásári, Bodnár Lajoséradonyi, Ledán Istvánérköbölkúti lelkipásztorok hirdették az igét vasárnaptól péntekig.
Az imahét mottójához igazodva: Megbékélés – Krisztus szorongató szeretete, minden lelkipásztor az aktuális napi üzenetet hozta el hozzánk, hogy megérthessük: áldozat nélkül nincs igazi szeretet. Felhívták a figyelmünket arra, hogy ne önmagunknak éljünk, hogy az Úr nem a külső megjelenésre tekint, hanem arra, ami a szívben van. Éppen ezért a régi dolgokat, bűnöket, melyek megmerevítik az életünket, azokat el kell hagynunk, és kérnünk kell az új szívet Istentől, mely képes lesz neki szolgálni. Csak az ilyen újjászületett ember képes megbékélni önmagával, embertársaival és Istennel – aki nekünk a békéltetés szolgálatát adta ebben a világban.
Mivel Krisztus szeretete naponta arra ösztönöz bennünket, hogy szeressünk és békességet teremtsünk – a presbitériummal egyetértésben arra jutottunk, hogy erre a legjobb „gyakorlópálya” a házasság. Éppen ezért már Karácsony előtt eldöntöttük (az imaheti téma ismeretében), hogy ebben az évben az imahét szombati alkalmával, első ízben csatlakozunk mi is a Házasság hete elnevezésű programhoz melynek mottója ebben az évben a Veled kiteljesedve címet viseli. Erre a különleges alkalomra meghívókat juttattunk el a gyülekezet tagjaihoz, hívogatva őket az Ige hamisítatlan forrásához, hogy együtt elevenítsük fel a jó házasságról szóló ismereteinket. Hogy milyen fontos a családban az Istenbe vetett hit; a szolgálatkészség; a házastársak meghitt kapcsolatának elmélyítése; az egymásra szánt idő, melyben alkalmam van meghallgatni a társam minden örömét és gondját; a helyes kommunikáció, amikor elismerő szavakkal fejezhetem ki tiszteletemet és megbecsülésemet a másik iránt; és mindezeken túl elkötelezett szeretetemet és hűségemet bizonyíthatom.
Szombat este a kultúrotthonban gyűltünk össze mintegy 120-an, amikor együtt hallgathattuk Illyés Zsuzsa szolnokházi lelkipásztornő áhítatát a bűneset történetéről, majd Illyés Tamás érszőllősi lelkipásztor szépen felépített, könnyen érthető, önismeretre és a másik nem sajátosságainak ismeretére tanító és elgondolkoztató vetített képes előadását hallgathattuk meg, melynek címe: „Szükségletek és elvárások a házasságban” volt.
Miután előadónk felvázolta a házasfelek alapvető fiziológiai és lelki szükségleteit, beszélt azokról az irreális, „káros” elvárásokról is melyek válságba sodorhatják a házasságot. Felvázolt előttünk egy 7 lépcsős lejtőt, melyről a végén kimondtuk, hogy fontos már az első lépcsőfokoknál észrevenni, ha gond van a kapcsolatunkban, és segítségül hívni Istent, aki minden szükségünket teljességgel betöltheti, illetve keresni azoknak az embereknek a segítségét, akik átsegíthetnek minket a válságon; hogy a lejtőn megállhassunk, és ne hagyjuk elveszni a kapcsolatot. Ám ehhez minden esetben személyes döntésünkre, és igen sok munkára, áldozatra van szükség a házasságban, hogy hívő emberekként őszintén kimondhassuk: Házasságban élni jó! Ahol a társak nem ellenfelek, hanem a saját szerepüket betöltve képesek a társ életét kiegészíteni, teljessé tenni. Mert Pálhegyi Ferencet idézve a „házasság hasonlít a cipzárhoz: az egyik félnek csak a másikkal együtt van értelme.” Élő hitre és elkötelezett szeretetkapcsolatra van szükség ahhoz, hogy ez a „cipzár” az évek alatt ne nyíljon szét, hanem jól zárjon! Ahol gondok vannak a házasságban, ott jó, ha úgy kezeljük a krízist, mint esélyt valami újra! Soha nincs végleg elrontott élet! Oroszi Magda helyi lelkipásztor hívta fel a házaspárok figyelmét arra, hogy a keleti nők nem fejtik vissza a szőnyeget, amikor rájönnek, hogy elvétették a mintát, hanem úgy folytatják, hogy a hibát felhasználva, azt beépítve alakítják a további rajzolatot! Isten sem a múltbéli állapotot hozza vissza, hanem a bűneinket, tévedéseinket figyelembe véve formálja tovább az életünket – újjá teremt! Isten végtelenül irgalmas, megbocsátó, gyógyító, megmentő, megújító szeretetére mindnyájunknak szüksége van!
A vendégelőadó szerint igazából a házasságnak a 3 H vitaminra van szüksége: HIT, HŰSÉG, HUMOR!
E frappáns összegzés után az áhítatot és a tartalmas előadást méltó módon követte a közös tortázás és az érmihályfalvi Móka Színjátszó Kör humoros, vidám előadása az est zárásaképpen.
Gyülekezeti tagjaink visszajelzései alapján örömmel írom, hogy egy felejthetetlen, tartalmas imahetet zártunk. Ha Isten is úgy akarja, és élünk – jövőre is örömmel csatlakozunk mind az Egyetemes imahét, mind a Házasság hete programjaihoz.
Az Úr áldása kísérje az elhangzottakat, hogy azok beépülhessenek életünkbe. Az Övé dicséret és dicsőség mindenért!
Oroszi Magda, érkeserűi lelkipásztor