Az Érmihályfalvi Református Nőszövetség hivatalosan 1949. január 1-én alakult meg, Sass Kálmán lelkipásztor vezetésével. A nőszövetségi munka 1949-ig is folyt, de nem hivatalos keretekben. Az 1930-as évek végétől Nt. Sass Kálmán tiszteletes úr és felesége, Sass Kálmánné sz. Tőkés Mária, BABA néni, irányították a keresztyén asszonyok és leányok szolgálatát. Idős gyülekezeti tagjaink arra emlékeznek, hogy már 1938-tól a leányok nemcsak a Bibliát tanulmányozták, de háztartásvezetést is tanultak, kézimunkakörön is részt vettek. A református nők, asszonyok biblia-órákra jártak, házi biblia-köröket szerveztek, ünnepélyeken énekeltek, szavaltak, szeretetvendégséget szerveztek szegényeknek, hadi árváknak, a " magyar világban" a vasúti állomáson magyar katonáknak főztek, segítették őket élelemmel, ruhával. Az özvegyeket felkarolták, a szegényebb tanulókat taníttatták, adományokat gyűjtöttek az általuk szervezett jótékonysági bálokon, karácsonyi szeretetcsomagokat készítettek, tűzifát juttattak az elesett, de templomba járó családoknak. 1958-ban kivégezték a többször meghurcolt lelkipásztort, a megfélemlítés, a kommunizmus beszüntette a Nőszövetség áldásos belmissziós szolgálatát. A nőszövetség naplóját csak 1951. május 2-ig jegyezték.
Hosszú és néma hallgatás, szünet után 1993. május 16-án hallatta újra hangját a Nőszövetség. Dr. Karászi Rozália érmihályfalvi gyerekorvos, a néhai érkörtvélyesi lelkész felesége, és Nt. Gede Ildikó érmihályfalvi frissen megválasztott lelkipásztornő sorra keresték fel az érmelléki és partiumi gyülekezeteket, hogy újra megalakuljanak a nőszövetségek.
Egy szép májusi napon, 1993. május 16-án alakult meg elsőként hivatalosan, példaértékűen az Érmelléken az Érmihályfalvi Református Nőszövetség. A délutáni istentiszteleten Nt. Gede Ildikó lelkésznő prédikált a Mk.5,30-33 alapige alapján, majd az Ef. 5, 14 igemagyarázat mentén a jelenlévő keresztyén asszonyok feltámasztották a betiltott és befagyasztott nőszövetségi munkát. Vezérigéül a Gal.6,2-t választották: „Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét”. Himnuszként az „Ó, mi hű barátunk Jézus…” kezdetű éneket énekelték, a zászlóra kiválasztottak egy krisztusmonogramos (IHS) úri hímzéses mintát, a Debreceni Nagytemplom egyik legrégebbi, ajándékként ismeretlen helyről származó, úrasztali terítőjéről. Uszkay Katalin tanítónő el kezdte írni a félbe maradt Nőszövetségi Naplót. Tiszteletbeli elnöknek Lőrincz Jánosnét, elnöknek dr. Kozma Máriát, alelnöknek Cioroi Irént, titkárnak Uszkay Katalint, pénztárosnak Simándi Piroskát választották. Az újjáalakuláskor 134 tagot jegyeztek be a Nőszövetség soraiba. Csütörtökönként nőszövetségi Biblia-órákat tartottak, havonta, minden hónap utolsó vasárnapján, tea-délután keretében, nőszövetségi-délutánokat, különböző témakörökben. Az első ilyen délutánon Dr. Eszenyeiné Dr. Széles Mária professzorasszony, a Királyhágómelléki Egyházkerület Nőszövetségének akkori első elnöke tartott előadást. A nőszövetségi biblia-órák, a nőszövetségi-délutánok mai napig a Nőszövetség munkájának hajtóereje, gerince és alapja.
1994-ben bekapcsolódott az érmihályfalvi Nőszövetség a Keresztyén Nők Ökumenikus márciusi Világimanapjának megtartásába, a nőszövetségi tagok egy része bekapcsolódott a Szenczi Molnár Albert Énekkar szolgálatába, mások hétfőként csigatészta készítésébe kezdtek az ifjak, a gyülekezet megsegítésére, ismét mások a betegeket, nagycsaládosokat, szegényeket, időseket látogatók szolgálatába kapcsolódtak be. Rendszeressé váltak a sátoros-ünnepeket megelőző csendes-napok megszervezése és megtartása, bekapcsolódtak ezekbe a rendezvényekbe az érdeklődő érmelléki gyülekezetek, nőszövetségek, zászlóvivővé vált az érmihályfalvi Nőszövetség a partiumi egyházi élet ébresztgetésében, fellendítésében.
1995-től rendszeresen szervezi és támogatja a Nőszövetség a 25 és 50 éve konfirmáltak találkozóját. 1996-tól magára vállalta a Presbitériummal karöltve az imaheti szolgálatokon a szeretetvendégség lebonyolítását.
1997-től Anyák Napján nemcsak köszöntéssel készül, hanem a Nőszövetség külön gyűjtést szervez diakóniai célokra a piros és fehér szívek tűzésével, a tagsági díjak és a csigatészta készítéséből befolyt pénzösszegek kiegészítésére. Az 1997-ben Sajószentpéterig szervezett első gyülekezeti kirándulás alkalmától fogva rendszeresen részt vesz a Nőszövetség nagy számban a gyülekezet tanulmányi kirándulásain. 1997. júl. 21-27 között tartották meg először a Nyári Vakációs Bibliahetet, melyre a Nőszövetség az óta is rendszeresen és lelkesedéssel teríti meg az asztalt a résztvevő gyerekek számára. 1997. nov. 1-től vállalta fel a Presbitériummal együtt a Nőszövetség, hogy Halottak Napján az istentiszteleti szolgálat előtt és után perselyes adományokat gyűjt a temető tisztán és rendben tartására, a régi nagy elődök sírjának ápolására.
1998. nov.8-án itt tartotta az Érmelléki Egyházmegye Nőszövetsége őszi konferenciáját.
1999. aug.13-14 között a Nőszövetség népes csapata főszervezést vállalt a Királyhágómelléki Nőszövetség Első Konferenciájának megtartásában, Nagyváradon, s azóta is minden évben autóbusznyi sereg kíséri el a lelkésznőt a konferenciára, hogy egymás hitét erősítsük, lelkileg feltöltődjünk. 1999 óta harsogják szerte a Partiumban a Kerületi Nőszövetség Himnuszát: „Tégy, Uram, engem áldássá…”(MRÉ. 481. ének). Joó Éva nőszövetségi tag hímezni kezdte a keresztelői zsebkendőket, amelyeket az óta is minden megkeresztelt gyermek megkap emlékbe.
2000. április 14-én, Virágvasárnapon a Nőszövetség a Költészet napjára is emlékezett, verses-zenés összeállítással köszöntötte az ünneplőket, s az óta hagyománnyá vált a gyülekezetben az Anyanyelv ünnepének megtartása az április 11 -hez legközelebb eső vasárnapon. Ekkor mutatta be ünnepélyesen zászlóját a Nőszövetség a gyülekezetnek, melyre 48 jelenlévő tag igeszalagot is tűzött. A zászlót Rajnai Ilona nőszövetségi tag hímezte saját kezével. 2000. október 22-én másodszor adott helyt Érmihályfalva az Érmelléki Nőszövetség Őszi Találkozójának, mely a helyiek számára is emlékezetes ünnepé vált, hisz záró momentumként tették le a Veronika Gyülekezeti Központ alapkövét a hollandiai testvérgyülekezet képviselőjének jelenlétében.
2001 júniusában a Gede házaspár elhagyta az érmihályfalvi gyülekezetet, a megüresedett lelkészi állások betöltéséig a nőszövetség a lelkészi lakás rendbetételében segített.
2001. október 30-án virágcsokorral és meleg étellel, tiszta lakással és rendbetett irodával várta a meghívott lelkészházaspárt, Nt. Balázs János Dénes és Nt. Balázsné Kiss Csilla lelkipásztorokat, akik 2001. nov. 1-től szolgának hivatalosan a gyülekezetben. A meghívott lelkipásztornő tovább folytatta elődje szolgálatát a Nőszövetség munkájában, a gyülekezet, a nők lelkesedéssel új szolgálatokat vállaltak fel.
2002-ben a Nőszövetség összegyűjtötte azokat az úrasztali terítő-mintákat, amelyeket úri hímzéssel ki lehet varrni, és méltóan díszíthetik református templomaink belsejét, különösen itt, a Partiumban. 2002 februárja óta megtartja a Nőszövetség a farsangot is (a finom fánkot Erdélyi Margit, Zeffer Irén, Erdei Etelka, Muresan Betti, Borbély Ilona sütik meg, még a farsangoló gyerekek, fiatalok részére is).
2003. febr.10-én tartotta a Nőszövetség Közgyűlését, melyen megünnepelte újjáalakulásának 10. születésnapját. Az évfordulót személyre szóló Emléklap pecsételt meg, melynek mottója: „Mert a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban” (1Kor.15, 58/b.), az ünnepség szeretetvendégséggel zárult.
A Nőszövetség megünnepelte 10 éves fennállását az érmelléki nőszövetségekkel is 2003. Anyák Napján, az itt harmadszorra megrendezett Tavaszi Érmelléki Nőszövetségi Találkozón. Igét hirdetett és köszöntötte a 10 éves nőszövetséget a többi érmellékivel együtt Nt. Bogya Kis Mária Szatmár-Szamosnegyedi lelkésznő, a Kerületi Nőszövetség elnöke, valamint dr. Karászi Rozália, az Érmelléki Nőszövetség elnöke (haláláig, 2012-ig töltötte be ezt a tisztséget), a konfirmandusok szolgáltak ünnepi műsorral.
2003. július 12-én szervezte meg az Érmihályfalvi Nőszövetség (lelkipásztornőjük kezdeményezésére) másodízben az Érmellék nőszövetségei számára a tanulmányi kirándulást, amelynek célja azóta is az, hogy egymást jobban megismerjük, együtt dicsérjük az Urat, lélekben, hitben gazdagodjunk, miközben az Érmellék vagy egy-egy tájegység tárgyi és szellemi, egyháztörténetileg is jelentős, értékeit bejárjuk, felfedezzük. Az első sikeres tanulmányi úton meglátogattuk az Érmellék műemléktemplomait, s ennek áldásain felbuzdulva indultunk el másodjára a Szilágyságba, majd Nagykároly és vidékére, Kalotaszegre, Ákosra és környékére, Máramarosba, Debrecenbe. Szinte hagyománnyá vált az, hogy a nőtestvérek az évenként megrendezett nyári érmelléki nőszövetségi kirándulásokon részt vesznek.
A 2002-ben és 2003-ban, amikor a templomot belül és kívül renováltuk, nemcsak a presbiterek és feleségeik, a harangozó és családja, hanem nőszövetségi tagok is takarítottak hétről hétre, alkalomról alkalomra, hogy az ősi templom tisztán és rendben fogadja híveit.
2002. Pünkösdvasárnapján a csigakészítő asszonyok egy úri hímzésű arany és ezüst szállal hímzett úrasztali garnitúrát adományoztak az egyházközségnek, „Az Úr legyen veletek” felírással, mely általában a pünkösdi úrvacsoraosztáskor díszíti az úrasztalt.
2004. május 8-án tartottuk immár negyedik alkalommal Érmihályfalván az Érmelléki Nőszövetség Tavaszi Konferenciáját, melyen megbeszéltük a nyári kerületi konferencia megszervezését is. 2004. Nyíló Akác Napok rendezvénysorozat keretében indította be a lelkésznő a Baba-Mama Kört, melyen először Wéber Csilla pszichológus, a Partiumi Keresztyén Egyetem tanára, tartott gyermeknevelési előadást, majd tanácsadást, a gyülekezetben megkeresztelt gyermekek családtagjainak, főleg édesanyáknak, kismamáknak. Hat éve, az általában kéthavonta megtartott találkozón, a Nőszövetség meleg teával és friss kaláccsal kínálja meg a megjelenteket (köszönet ezért Vagyon Ilonának).
A Nőszövetség szinte legemlékezetesebb eseménye és szolgálata 2004. aug. 7-én volt, amikor helyet adtunk és főszervezőként vendégül láttunk (az érmelléki nőszövetségekkel együtt) 1200 református asszonytestvért a Királyhágómelléki Nőszövetség Nyári Konferenciáján. Örültünk annak, hogy a találkozó mottója: „Isten a mi oltalmunk…” (Zsolt.46,2.), az Érmelléken és annak szívében ez valóság, és örülünk annak is, hogy áldáshordozók voltunk és vagyunk a magunk szolgálatával, a magunk helyén. A találkozót büszkén és áldáskívánással köszöntötte érmihályfalvi főgondnokként és polgármesterként Kovács Zoltán, egyházkerületünk volt főgondnoka. Ezen a konferencián pecsételte meg testvérkapcsolatát a Dunamellék Nőszövetsége a Királyhágómellékivel, ekkor indult el útján FehÉR címmel az Érmelléki Egyházmegye Nőszövetségének lapja, mely az óta is félévenként, a tavaszi és őszi találkozóra jelenik meg, immár nyolc éve. Ezen a konferencián mutatkozott be nőszövetségi tagunk, Szuhányi Katalin ny. tanárnő által alapított kamarakórusunk is, a Musica Sacra kamarakórus, amely töretlen sikerrel végezte misszióját határon túl is, koncertekkel, két megjelent CD felvétellel, mindenütt, ahová meghívták, hét éven keresztül, Veres László Zsolt kántor-karnagy kórusvezető tragikus haláláig. Sokak számára maradt felejthetetlen az érmelléki szőttesekből összeállított kézimunka-kiállítás, valamint a ma már 15 éves G.G.G. Irodalmi-stúdió előadása az Érmellék nagyjai címmel (a stúdió tagjai és vezetői, Bokor Irén és Kiss-Kőrösi Jolán tanárnők, mai napig a nőszövetségi munka lelkes támogatói).
2005. Adventjén bekapcsolódtunk a Kárpát-medencei Magyar Imanap programjába, hogy ezzel is szolgáljuk a magyar-magyar testvériséget és összefogást.
2006-tól karolta fel a Nőszövetség a Bibliavasárnapon megtartott helyi bibliaismereti vetélkedő megtartását. Az első ilyen összejövetel sikerén felbuzdulva az óta minden március első vasárnapján megtartjuk a gyerekek és ifjak számára a vetélkedőt. 2006 júniusában mutatkozott be először kórustalálkozón a nőszövetség tagjaiból összeállt egynemű női kar, a Nőszövetség Kórusa, ami nem csak a nőszövetségi összejöveteleken, de istentiszteleti vagy ünnepi alkalmakon rendszeresen szolgál. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, 2006. okt. 1-én, nyitotta kapuit az Érmelléken elsőként az Aranykapu Református Napközi-óvoda, melynek megalapítása után rendszeres anyagi és lelki támogatója volt és maradt a Nőszövetség a bútorzat kialakításában, a szeretetvendégségek megtartásában…
2007. Pünkösdhétfőn a Nőszövetség látta vendégül azt a hollandiai küldöttséget, mely hivatalosan átadta és használatra bocsátotta az egyházközség javára a Veronika Gyülekezeti Központ épületét, melynek felépítéséhez a gyülekezet önerőből, az új Ravatalozó felépítése mellett, egyharmad-részt vállalt fel és teljesített, a többi rész felépítéséhez szükséges anyagiakat pedig hollandiai jókedvű adakozók gyűjtötték össze.
2008. Anyák Napján, Nőszövetségünk 15. születésnapján megterítettük az ünnepi asztalt érmelléki asszonytestvéreinknek az Érmelléki Nőszövetség Tavaszi Konferenciáján (hatodszorra), melyen ünnepélyesen felvettük a Pálfy Gizella Ágnes nevet, emlékezve arra a református tanítónőre, aki a XX. században Érmihályfalván a leghosszabb ideig nevelte és oktatta a református leány-iskola növendékeit.
2009-ben pénzt gyűjtöttünk az új Református Ravatalozó felépítésének befejezéséhez. A csigakészítő asszonyok (többek között Békési Marika néni irányításával) évi bevételüket teljesen a templompadokra rendelt gyöngyvirágos mintával készült vagdalásos kézimunka-garnitúra kifizetésére szánták. Az elkészült értékes kézimunkákat 2010. Virágvasárnapjára tette fel a Nőszövetség, Kele Erzsébet alelnök és Karászi Zsuzsa IKE-tag szavalata, a Nőszövetségi Kórus énekei kíséretében, hálaadó ünnepség keretében, Isten áldását kérve továbbra is a gyülekezetre, a nők szolgálatára.
2010. adventjében a mi meghívásunkra és vendégszeretetünkre alapozva tartotta meg Érmihályfalván az Érmelléki Nőszövetség mintegy százötven nőszövetségi tag részvételével a Kárpát-medencei magyarság megmaradásáért és lelki megújulásáért szervezett imanapot, Balázsné Kiss Csilla kerületi alelnök és Dr. Karászi Rozália megyei elnöknő rendezésében, a Debrecen-Kistemplomi gyülekezet vendégszolgálatával.
Hosszú és néma hallgatás, szünet után 1993. május 16-án hallatta újra hangját a Nőszövetség. Dr. Karászi Rozália érmihályfalvi gyerekorvos, a néhai érkörtvélyesi lelkész felesége, és Nt. Gede Ildikó érmihályfalvi frissen megválasztott lelkipásztornő sorra keresték fel az érmelléki és partiumi gyülekezeteket, hogy újra megalakuljanak a nőszövetségek.
Egy szép májusi napon, 1993. május 16-án alakult meg elsőként hivatalosan, példaértékűen az Érmelléken az Érmihályfalvi Református Nőszövetség. A délutáni istentiszteleten Nt. Gede Ildikó lelkésznő prédikált a Mk.5,30-33 alapige alapján, majd az Ef. 5, 14 igemagyarázat mentén a jelenlévő keresztyén asszonyok feltámasztották a betiltott és befagyasztott nőszövetségi munkát. Vezérigéül a Gal.6,2-t választották: „Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét”. Himnuszként az „Ó, mi hű barátunk Jézus…” kezdetű éneket énekelték, a zászlóra kiválasztottak egy krisztusmonogramos (IHS) úri hímzéses mintát, a Debreceni Nagytemplom egyik legrégebbi, ajándékként ismeretlen helyről származó, úrasztali terítőjéről. Uszkay Katalin tanítónő el kezdte írni a félbe maradt Nőszövetségi Naplót. Tiszteletbeli elnöknek Lőrincz Jánosnét, elnöknek dr. Kozma Máriát, alelnöknek Cioroi Irént, titkárnak Uszkay Katalint, pénztárosnak Simándi Piroskát választották. Az újjáalakuláskor 134 tagot jegyeztek be a Nőszövetség soraiba. Csütörtökönként nőszövetségi Biblia-órákat tartottak, havonta, minden hónap utolsó vasárnapján, tea-délután keretében, nőszövetségi-délutánokat, különböző témakörökben. Az első ilyen délutánon Dr. Eszenyeiné Dr. Széles Mária professzorasszony, a Királyhágómelléki Egyházkerület Nőszövetségének akkori első elnöke tartott előadást. A nőszövetségi biblia-órák, a nőszövetségi-délutánok mai napig a Nőszövetség munkájának hajtóereje, gerince és alapja.
1994-ben bekapcsolódott az érmihályfalvi Nőszövetség a Keresztyén Nők Ökumenikus márciusi Világimanapjának megtartásába, a nőszövetségi tagok egy része bekapcsolódott a Szenczi Molnár Albert Énekkar szolgálatába, mások hétfőként csigatészta készítésébe kezdtek az ifjak, a gyülekezet megsegítésére, ismét mások a betegeket, nagycsaládosokat, szegényeket, időseket látogatók szolgálatába kapcsolódtak be. Rendszeressé váltak a sátoros-ünnepeket megelőző csendes-napok megszervezése és megtartása, bekapcsolódtak ezekbe a rendezvényekbe az érdeklődő érmelléki gyülekezetek, nőszövetségek, zászlóvivővé vált az érmihályfalvi Nőszövetség a partiumi egyházi élet ébresztgetésében, fellendítésében.
1995-től rendszeresen szervezi és támogatja a Nőszövetség a 25 és 50 éve konfirmáltak találkozóját. 1996-tól magára vállalta a Presbitériummal karöltve az imaheti szolgálatokon a szeretetvendégség lebonyolítását.
1997-től Anyák Napján nemcsak köszöntéssel készül, hanem a Nőszövetség külön gyűjtést szervez diakóniai célokra a piros és fehér szívek tűzésével, a tagsági díjak és a csigatészta készítéséből befolyt pénzösszegek kiegészítésére. Az 1997-ben Sajószentpéterig szervezett első gyülekezeti kirándulás alkalmától fogva rendszeresen részt vesz a Nőszövetség nagy számban a gyülekezet tanulmányi kirándulásain. 1997. júl. 21-27 között tartották meg először a Nyári Vakációs Bibliahetet, melyre a Nőszövetség az óta is rendszeresen és lelkesedéssel teríti meg az asztalt a résztvevő gyerekek számára. 1997. nov. 1-től vállalta fel a Presbitériummal együtt a Nőszövetség, hogy Halottak Napján az istentiszteleti szolgálat előtt és után perselyes adományokat gyűjt a temető tisztán és rendben tartására, a régi nagy elődök sírjának ápolására.
1998. nov.8-án itt tartotta az Érmelléki Egyházmegye Nőszövetsége őszi konferenciáját.
1999. aug.13-14 között a Nőszövetség népes csapata főszervezést vállalt a Királyhágómelléki Nőszövetség Első Konferenciájának megtartásában, Nagyváradon, s azóta is minden évben autóbusznyi sereg kíséri el a lelkésznőt a konferenciára, hogy egymás hitét erősítsük, lelkileg feltöltődjünk. 1999 óta harsogják szerte a Partiumban a Kerületi Nőszövetség Himnuszát: „Tégy, Uram, engem áldássá…”(MRÉ. 481. ének). Joó Éva nőszövetségi tag hímezni kezdte a keresztelői zsebkendőket, amelyeket az óta is minden megkeresztelt gyermek megkap emlékbe.
2000. április 14-én, Virágvasárnapon a Nőszövetség a Költészet napjára is emlékezett, verses-zenés összeállítással köszöntötte az ünneplőket, s az óta hagyománnyá vált a gyülekezetben az Anyanyelv ünnepének megtartása az április 11 -hez legközelebb eső vasárnapon. Ekkor mutatta be ünnepélyesen zászlóját a Nőszövetség a gyülekezetnek, melyre 48 jelenlévő tag igeszalagot is tűzött. A zászlót Rajnai Ilona nőszövetségi tag hímezte saját kezével. 2000. október 22-én másodszor adott helyt Érmihályfalva az Érmelléki Nőszövetség Őszi Találkozójának, mely a helyiek számára is emlékezetes ünnepé vált, hisz záró momentumként tették le a Veronika Gyülekezeti Központ alapkövét a hollandiai testvérgyülekezet képviselőjének jelenlétében.
2001 júniusában a Gede házaspár elhagyta az érmihályfalvi gyülekezetet, a megüresedett lelkészi állások betöltéséig a nőszövetség a lelkészi lakás rendbetételében segített.
2001. október 30-án virágcsokorral és meleg étellel, tiszta lakással és rendbetett irodával várta a meghívott lelkészházaspárt, Nt. Balázs János Dénes és Nt. Balázsné Kiss Csilla lelkipásztorokat, akik 2001. nov. 1-től szolgának hivatalosan a gyülekezetben. A meghívott lelkipásztornő tovább folytatta elődje szolgálatát a Nőszövetség munkájában, a gyülekezet, a nők lelkesedéssel új szolgálatokat vállaltak fel.
2002-ben a Nőszövetség összegyűjtötte azokat az úrasztali terítő-mintákat, amelyeket úri hímzéssel ki lehet varrni, és méltóan díszíthetik református templomaink belsejét, különösen itt, a Partiumban. 2002 februárja óta megtartja a Nőszövetség a farsangot is (a finom fánkot Erdélyi Margit, Zeffer Irén, Erdei Etelka, Muresan Betti, Borbély Ilona sütik meg, még a farsangoló gyerekek, fiatalok részére is).
2003. febr.10-én tartotta a Nőszövetség Közgyűlését, melyen megünnepelte újjáalakulásának 10. születésnapját. Az évfordulót személyre szóló Emléklap pecsételt meg, melynek mottója: „Mert a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban” (1Kor.15, 58/b.), az ünnepség szeretetvendégséggel zárult.
A Nőszövetség megünnepelte 10 éves fennállását az érmelléki nőszövetségekkel is 2003. Anyák Napján, az itt harmadszorra megrendezett Tavaszi Érmelléki Nőszövetségi Találkozón. Igét hirdetett és köszöntötte a 10 éves nőszövetséget a többi érmellékivel együtt Nt. Bogya Kis Mária Szatmár-Szamosnegyedi lelkésznő, a Kerületi Nőszövetség elnöke, valamint dr. Karászi Rozália, az Érmelléki Nőszövetség elnöke (haláláig, 2012-ig töltötte be ezt a tisztséget), a konfirmandusok szolgáltak ünnepi műsorral.
2003. július 12-én szervezte meg az Érmihályfalvi Nőszövetség (lelkipásztornőjük kezdeményezésére) másodízben az Érmellék nőszövetségei számára a tanulmányi kirándulást, amelynek célja azóta is az, hogy egymást jobban megismerjük, együtt dicsérjük az Urat, lélekben, hitben gazdagodjunk, miközben az Érmellék vagy egy-egy tájegység tárgyi és szellemi, egyháztörténetileg is jelentős, értékeit bejárjuk, felfedezzük. Az első sikeres tanulmányi úton meglátogattuk az Érmellék műemléktemplomait, s ennek áldásain felbuzdulva indultunk el másodjára a Szilágyságba, majd Nagykároly és vidékére, Kalotaszegre, Ákosra és környékére, Máramarosba, Debrecenbe. Szinte hagyománnyá vált az, hogy a nőtestvérek az évenként megrendezett nyári érmelléki nőszövetségi kirándulásokon részt vesznek.
A 2002-ben és 2003-ban, amikor a templomot belül és kívül renováltuk, nemcsak a presbiterek és feleségeik, a harangozó és családja, hanem nőszövetségi tagok is takarítottak hétről hétre, alkalomról alkalomra, hogy az ősi templom tisztán és rendben fogadja híveit.
2002. Pünkösdvasárnapján a csigakészítő asszonyok egy úri hímzésű arany és ezüst szállal hímzett úrasztali garnitúrát adományoztak az egyházközségnek, „Az Úr legyen veletek” felírással, mely általában a pünkösdi úrvacsoraosztáskor díszíti az úrasztalt.
2004. május 8-án tartottuk immár negyedik alkalommal Érmihályfalván az Érmelléki Nőszövetség Tavaszi Konferenciáját, melyen megbeszéltük a nyári kerületi konferencia megszervezését is. 2004. Nyíló Akác Napok rendezvénysorozat keretében indította be a lelkésznő a Baba-Mama Kört, melyen először Wéber Csilla pszichológus, a Partiumi Keresztyén Egyetem tanára, tartott gyermeknevelési előadást, majd tanácsadást, a gyülekezetben megkeresztelt gyermekek családtagjainak, főleg édesanyáknak, kismamáknak. Hat éve, az általában kéthavonta megtartott találkozón, a Nőszövetség meleg teával és friss kaláccsal kínálja meg a megjelenteket (köszönet ezért Vagyon Ilonának).
A Nőszövetség szinte legemlékezetesebb eseménye és szolgálata 2004. aug. 7-én volt, amikor helyet adtunk és főszervezőként vendégül láttunk (az érmelléki nőszövetségekkel együtt) 1200 református asszonytestvért a Királyhágómelléki Nőszövetség Nyári Konferenciáján. Örültünk annak, hogy a találkozó mottója: „Isten a mi oltalmunk…” (Zsolt.46,2.), az Érmelléken és annak szívében ez valóság, és örülünk annak is, hogy áldáshordozók voltunk és vagyunk a magunk szolgálatával, a magunk helyén. A találkozót büszkén és áldáskívánással köszöntötte érmihályfalvi főgondnokként és polgármesterként Kovács Zoltán, egyházkerületünk volt főgondnoka. Ezen a konferencián pecsételte meg testvérkapcsolatát a Dunamellék Nőszövetsége a Királyhágómellékivel, ekkor indult el útján FehÉR címmel az Érmelléki Egyházmegye Nőszövetségének lapja, mely az óta is félévenként, a tavaszi és őszi találkozóra jelenik meg, immár nyolc éve. Ezen a konferencián mutatkozott be nőszövetségi tagunk, Szuhányi Katalin ny. tanárnő által alapított kamarakórusunk is, a Musica Sacra kamarakórus, amely töretlen sikerrel végezte misszióját határon túl is, koncertekkel, két megjelent CD felvétellel, mindenütt, ahová meghívták, hét éven keresztül, Veres László Zsolt kántor-karnagy kórusvezető tragikus haláláig. Sokak számára maradt felejthetetlen az érmelléki szőttesekből összeállított kézimunka-kiállítás, valamint a ma már 15 éves G.G.G. Irodalmi-stúdió előadása az Érmellék nagyjai címmel (a stúdió tagjai és vezetői, Bokor Irén és Kiss-Kőrösi Jolán tanárnők, mai napig a nőszövetségi munka lelkes támogatói).
2005. Adventjén bekapcsolódtunk a Kárpát-medencei Magyar Imanap programjába, hogy ezzel is szolgáljuk a magyar-magyar testvériséget és összefogást.
2006-tól karolta fel a Nőszövetség a Bibliavasárnapon megtartott helyi bibliaismereti vetélkedő megtartását. Az első ilyen összejövetel sikerén felbuzdulva az óta minden március első vasárnapján megtartjuk a gyerekek és ifjak számára a vetélkedőt. 2006 júniusában mutatkozott be először kórustalálkozón a nőszövetség tagjaiból összeállt egynemű női kar, a Nőszövetség Kórusa, ami nem csak a nőszövetségi összejöveteleken, de istentiszteleti vagy ünnepi alkalmakon rendszeresen szolgál. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, 2006. okt. 1-én, nyitotta kapuit az Érmelléken elsőként az Aranykapu Református Napközi-óvoda, melynek megalapítása után rendszeres anyagi és lelki támogatója volt és maradt a Nőszövetség a bútorzat kialakításában, a szeretetvendégségek megtartásában…
2007. Pünkösdhétfőn a Nőszövetség látta vendégül azt a hollandiai küldöttséget, mely hivatalosan átadta és használatra bocsátotta az egyházközség javára a Veronika Gyülekezeti Központ épületét, melynek felépítéséhez a gyülekezet önerőből, az új Ravatalozó felépítése mellett, egyharmad-részt vállalt fel és teljesített, a többi rész felépítéséhez szükséges anyagiakat pedig hollandiai jókedvű adakozók gyűjtötték össze.
2008. Anyák Napján, Nőszövetségünk 15. születésnapján megterítettük az ünnepi asztalt érmelléki asszonytestvéreinknek az Érmelléki Nőszövetség Tavaszi Konferenciáján (hatodszorra), melyen ünnepélyesen felvettük a Pálfy Gizella Ágnes nevet, emlékezve arra a református tanítónőre, aki a XX. században Érmihályfalván a leghosszabb ideig nevelte és oktatta a református leány-iskola növendékeit.
2009-ben pénzt gyűjtöttünk az új Református Ravatalozó felépítésének befejezéséhez. A csigakészítő asszonyok (többek között Békési Marika néni irányításával) évi bevételüket teljesen a templompadokra rendelt gyöngyvirágos mintával készült vagdalásos kézimunka-garnitúra kifizetésére szánták. Az elkészült értékes kézimunkákat 2010. Virágvasárnapjára tette fel a Nőszövetség, Kele Erzsébet alelnök és Karászi Zsuzsa IKE-tag szavalata, a Nőszövetségi Kórus énekei kíséretében, hálaadó ünnepség keretében, Isten áldását kérve továbbra is a gyülekezetre, a nők szolgálatára.
2010. adventjében a mi meghívásunkra és vendégszeretetünkre alapozva tartotta meg Érmihályfalván az Érmelléki Nőszövetség mintegy százötven nőszövetségi tag részvételével a Kárpát-medencei magyarság megmaradásáért és lelki megújulásáért szervezett imanapot, Balázsné Kiss Csilla kerületi alelnök és Dr. Karászi Rozália megyei elnöknő rendezésében, a Debrecen-Kistemplomi gyülekezet vendégszolgálatával.
Nőtestvérek az Ige körül
2011. január óta Kecskés Andrea főasszisztens, nőszövetségünk oszlopos tagja, havonta két alkalommal is vasárnap délelőtt egy órával az istentisztelet előtt ingyenes vérnyomás és vércukor-szintméréssel szolgálja gyülekezetünk időseit. Számunkra kiemelkedő és emlékezetes alkalom maradt a 2011. július 23-án megtartott Székelyhídi Kerületi Konferencia, ahol testvéri segítő kezet nyújtva a székelyhídi asszonyoknak és presbitereknek, a többi érmelléki gyülekezettel együtt, jól megszervezett és jó hírt keltő áldásos konferencián szolgáltunk.
Történelmi pillanatot éltünk át a debreceni Nagytemplomban, 2012. jún. 22-én, amikor Trianon után 92 évvel újra együtt imádkozott és énekelt a Tiszántúl reformátussága, asszonyserege, az elszakítottság, a szétdarabolódás ellenére újra az egy gyökérhez, az egy testhez tartozás, az összetartozás élményével gazdagodtunk.
A Nőszövetség megalakulása óta Joó Éva hímzi a keresztelési Krisztus-monogramos zsebkendőket, köszönet kitartásáért, fáradozásáért. Istené legyen a dicsőség mindenért, amit az elmúlt több mint két évtizedben nőszövetségi szolgálattal elvégeztünk Érmihályfalván!
Példás szorgalommal tevékenykedve
Köszönöm a Nőszövetség minden tagjának, támogatójának, így név nélkül, hisz nem elég a hely a név szerinti felsoroláshoz, azt az önzetlen szeretetszolgálatot, amit Krisztus nevében végeztek az eltelt években és most is örömmel, tiszta szívvel munkálkodnak. Azok emléke legyen áldott, akik e több mint két évtized alatt elköltöztek közülünk, de jó cselekedeteik máig követik őket. Hadd induljunk tovább Pál apostol szavaival: „azokat, amelyek hátam megett vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nekik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.” ( Fil.3, 14.).
Balázsné Kiss Csilla
református lelkipásztor, tiszteletbeli nőszövetségi elnök
református lelkipásztor, tiszteletbeli nőszövetségi elnök
