Ifj. Katona Jenő Károly 1947-ben született Monospetriben, a család ötödik és egyetlen fiú-gyermekeként. Édesapja id. Katona Jenő Károly helybéli kántor-tanító volt. Általános és elemi iskoláit szülőfalujában végezte, Margittán érettségizett. Először állatorvosira, majd azt követő évben jogi egyetemre felvételizett, de közben besorolták a hadseregbe. Miután leszerelt és hazatért, mint helyettes tanár tanított Szentjobbon. 1968-ban sikeresen felvételt nyert a Kolozsvári Református Teológiára, ahol 1972-ben végzett. Segédlelkészi évét a Szatmárnémeti- Láncos eklézsiában töltötte. Első önálló szolgálati helye szeretett szülőfaluja, Monospetri lett, ahol négy évet töltött. Kiss Ibolya Júlia orvos-asszisztensnővel kötött házasságukat Isten két gyermekkel, Csabával és Zsuzsával áldotta meg. Ekkor már Nagykágyán teljesített szolgálatot, mintegy tíz esztendőn keresztül.
A ’80-as évek vége felé újult erővel támadó kommunista diktatúra ellehetetlenítő körülményei elől az Egyesült Államokba emigrál családjával. 1987 augusztusában érkeznek az „új hazába”, Kaliforniába, ahol három évig Los Angelesben, majd 1990-től 2003-ig San Francisco és környéke magyar református gyülekezeteiben végzett szolgálatot. Nemcsak lelkipásztorként, de a Magyarok Világszövetségének kaliforniai képviselőjeként is áldozatosan szolgálta egyházát és népét a tengeren túli szórványban is. A sok küzdelem, tenni akarás mélységesen komolyan vett szándékába az évek teltével megfáradt, de betegségét türelemmel és alázattal viselte. Utolsó útjára szülőfalujába kísérte el szeretett népe, az érmelléki reformátusság. Emléke legyen áldott!
A ’80-as évek vége felé újult erővel támadó kommunista diktatúra ellehetetlenítő körülményei elől az Egyesült Államokba emigrál családjával. 1987 augusztusában érkeznek az „új hazába”, Kaliforniába, ahol három évig Los Angelesben, majd 1990-től 2003-ig San Francisco és környéke magyar református gyülekezeteiben végzett szolgálatot. Nemcsak lelkipásztorként, de a Magyarok Világszövetségének kaliforniai képviselőjeként is áldozatosan szolgálta egyházát és népét a tengeren túli szórványban is. A sok küzdelem, tenni akarás mélységesen komolyan vett szándékába az évek teltével megfáradt, de betegségét türelemmel és alázattal viselte. Utolsó útjára szülőfalujába kísérte el szeretett népe, az érmelléki reformátusság. Emléke legyen áldott!
Kulcsár Árpád lp.