Hitben élj! - Három héten át tartott a Kántorképző Tanfolyam

 

Minden kántorképzőnek van egy kedvenc éneke, amelyet többnyire kívülről is fújnak a hallgatók a tanfolyam vége felé. S. Jacobi éneke mottója is lehet az idei, VIII. Kántorképző Tanfolyamnak, mely Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem zenetanszékén valamint a Nagyvárad-újvárosi református templomban zajlott július 29-augusztus 17. között. Nemcsak azért, mert sok fiatal hallgatónk volt, akik idén kezdték az alapoktól, hanem azért is, mert a képző nemcsak szakmai, hanem hitbeli előmenetelt is szeretne nyújtani azoknak, akik három hetet töltenek együtt a nyári szünidőből, tanulva, énekelve, készülve arra, hogy majd Isten házában Őneki szolgáljanak.

 

34 hallgató vett részt a tanfolyamon, a legfiatalabbak 13 évesek, a legidősebb közel 50. Az egyik anyuka nem volt, kire hagyja hatéves leánykáját, így őt is elhozta. Jól tette, mint kiderült, hiszen a kicsi Heni minden órára bejárt édesanyjával, csendben figyelte a „nagyokat”, aztán előrukkolt a hallás után megtanult énekekkel, mindenki nagy csodálkozására. Egyszer még bemelegítést is tartott a kórusnak. Ő az, akivel a képző történetében először „nulladik”, előkészítő évfolyam indult, hogy nemsokára beiratkozzon az A1-es csoportba, akiket a tanári kar szerint máris felülmúl tehetségével és szorgalmával. Ő lett a kis kedvenc, aki beragyogta a hétköznapokat apró termetével, kedves mosolyával.



Hét csoportban folyt az oktatás tíz tanár közreműködésével. A „pincétől a padlásig” orgonaszó hallatszott, mint ahogyan Herdeán Gyöngyi lelkésznő fogalmazott a záró istentiszteleten. Márkus Zoltán zeneelméletet, orgonát és karvezetést, Kozma Gyula orgonát és elméletet, Leopold László zeneelméletet, Nagy Judit zenetörténetet és éneket, Kozma Márta orgonát, éneket, elméletet, Józsa Domokos, Pünkösti Apor, Rácz Lóránd orgonajátékot, Orosz Otília gyülekezeti éneket, énektanítás módszertanát és himnológiát tanított. A harmadik héten néhány napot velünk töltött Berkesi Sándor karnagy Debrecenből, aki a kántorvizsgáztató bizottság elnöke is volt. Öt hallgató tett záróvizsgát, akik már nyolc éve minden alkalommal részt vettek a képző munkálataiban. Boros Margit Mocsolyáról, Szász Erzsébet Szilágysámsonból, Nagy Zita Borsról, Lőcsei László Margittáról és Popper Norbert Lugosról érkezett és tette le az egyházkerületi kántorvizsgát. Ezzel nyolcra emelkedett a képzőn végzettek száma. 

 

A napi program reggeli áhítattal kezdődött, mely óprotestáns liturgia szerint zajlott, az esti áhítatokon pedig nagyváradi és környékbeli lelkipásztorok szolgáltak. Megtisztelt jelenlétével Csűry István püspök úr is, aki liturgika kurzusokat tartott, valamint két alkalommal esti áhítatot, melyet követően fórumbeszélgetésre is sor került.

 

A napi szorgos, megfeszített tempóban zajló program mellett a szervezők igyekeztek kikapcsolódást is biztosítani. A tanórák és a kötelező gyakorlás után a nagy hőségben telt napok végén hasznos programokat kínáltak a szervezők. Jó volt együtt zenélni a légkondicionált ebédlőben, a zenés esten többen „megcsillogtatták” tudásukat a különböző hangszerek mellett vagy a mikrofonnál. Egyik este filmvetítés volt a kollégium udvarán, majd a második héten a hagyományos utcai zenélésre került sor. Sajnos idén botrányba fulladt a főutcán való megjelenésünk és „vonulásunk”, ahol egyházi énekeket, klasszikus kórusműveket és kánonokat énekeltünk, ugyanis egy járókelő feljelentett bennünket csendháborításért és kihívta a rendőrséget. Legnagyobb megdöbbenésünkre néhány percen belül a rohamrendőrök is kivonultak teljes felszereléssel, gumibotokkal, hogy szétoszlassák a „veszélyes tömeget”. Nehezen tudtuk meggyőzni őket, hogy mi csak az Úr Istennek énekeltünk a templomok előtt és a Szentírás szerint jártunk el, amely megírja, hogy „menjetek és hirdessétek az evangéliumot szerte a világon”. Őket ez nem érdekelte. Hivatkoztak a meleg felvonulásokra, a szektákra és egyéb „mitingekre”, amelyekhez hatósági engedély kell. Mivel nekünk ilyenünk nem volt, nagyon erősen kellett érvelnünk a Biblia szavaival, hogy megússzuk az 1000-től 10 000 lejig terjedő büntetést. Hivatkoztunk az apostolokra, akiket börtönbe is zártak, mert prédikálásukkal felháborították a város vezetőségét és a papokat, mondván, most sem történik más, mint akkor. A rohamrendőrök megenyhültek és megsajnáltak bennünket, megígérték, hogy jövőre teljes rendőri védelem mellett vonulhatunk végig a főutcán, ha idejében bejelentjük az akciónkat. Míg az igazoltatás zajlott, a kántorképzősök a közeli utcasarkon várták, hogy ha mindnyájunkat bekísérnek, majd szólampróbát fogunk tartani a fogdában, hiszen Pál apostol is énekelt Silással a kalodába zárva. Megúsztuk egy figyelmeztetéssel, de felkerültünk a „feketelistára”, amelyre kínos pontossággal az is feltüntették, hogy milyen nyelven énekeltünk. Tavaly 500 lejt fizettünk egy félórai zenélésért, a papírra ez került: „Un grup de muzicieni de etnie maghiară”. Lassan személyesen fogjuk ismerni a hatóság embereit, hiszen eddig szinte minden évben találkoztunk velük.

 

A nagy ijedtség után másnap már a vizsgákra kellett öszpontosítani, hiszen az utolsó három nap a vizsgák jegyében telt. Csütörtökön zajlottak a csoportos vizsgák és az énekfelmondás, délután került sor az orgonavizsgára. A képző egy Johannus villanyorgonát kapott ajándékba a Zilah-ligeti egyházközségtől, amely jelentős segítség volt és megkímélhettük az újvárosi orgonát a napi 8 órai, negyven fokos levegővel történő gyakorlástól. A kántorvizsga is ezen az orgonán zajlott pénteken délelőtt. Délután pedig megtartottuk az ünnepi záróhangversenyt. Igét hirdetett Dénes Károly borsi lelkipásztor. Az ünnepi istentisztelet zenei részét a végzős hallgatók végezték. Elhangzott R. Dubois Prelúdiuma Nagy Zita előadásában, H. L. Hassler Ünnepre jöttünk című kórusműve, vezényelt Boros Margit. Az igeolvasást Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy végezte. Az igehirdetés után felcsendült Kodály Pange Lingua, Ádám Jenő Feltámadt a mi életünk valamint S. Jacobi Hitben élj! című kórusműve, vezényelt Szász Erzsébet, Nagy Zita és Lőcsei László. A zenés istentiszteletre összeállított liturgiában énekelve hangzott el az Úr imája, valamint az Apostoli Hitvallás. J. Clarcke Jertek, áldjuk Istent! című művét Popper Norbert vezényelte, orgonán kísért Rácz Lóránd tanár. A záróhangverseny A. Corelli Adagio című művével zárult, szintén Popper Norbert előadásában. 

 

Szombaton délelőtt a karvezetés vizsga a Nagyvárad-réti templomban zajlott. Közben egy gyermeket kereszteltek a réti templomban, a szertartáson a képzősök is énekeltek egy kórusművet. Az idei kántorképző az oklevelek kiosztásával és ünnepi ebéddel zárult. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által kibocsájtott oklevelek hozzásegítik a kántorokat, hogy alkalmazhassák őket, valamint képzési szintjükhöz mérten kapjanak fizetési besorolást. A szervezők köszönetet mondanak a PKE Rektori Hivatalának, a Nagyvárad-újvárosi Református Egyházközségnek valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek az anyagi támogatásért.