Egyházmegyei közgyűlés Székelyhídon

Az Érmelléki Református Egyházmegye az idei esztendőben, rendhagyó módon, Székelyhídon tartotta rendes éves közgyűlését, április 9-én. A közgyűlés Bara László egyházmegyei főjegyző, nagykágyai lelkipásztor igehirdetésével kezdődött, aki az ApCsel 2, 37 skk. versei alapján szólt az egybegyűltekhez. Ma is aktuális a kérdés – hangzott az igehirdetésben -, amit az első pünkösdkor megfogalmaztak: - Mit cselekedjünk, atyámfiai? Választ kell kapnunk erre az égető kérdésre, hogy tudjuk, mi a teendők, hol a helyünk az egyházban, és hogy be tudjuk tölteni azokat a feladatokat, amelyek elvégzése reák hárul. Az igei tanítást követően megtörtént a számbavétel, és megállapítást nyert, hogy a közgyűlési tagok túlnyomó többsége jelen van, a gyűlés határozatképes.

Dr. Kürti László egyházmegyei főgondnok köszöntő szavaiban a szeretet fontosságát emelte ki. Hiába volt a fáraóknak, császároknak, királyoknak, cézároknak korszerű hadserege, birodalmuk összeomlott, mert azokból hiányzott a szeretet. Ez az alap ma is, ahogy mindenkor nélkülözhetetlen. A világ sokszor elutasította már a szeretetet, de az egyház, amelyben sokszor, mint búvópatak most is ott van a szeretet folyama, még mindig áll. Az Isten áldása legyen az ő egyházán, és mindazokon, akik nemcsak hirdetik, de cselekszik is a szeretetet-hangzott a jókívánság. A napirend megállapítása és a hitelesítő személyek kijelölése után főjegyző úr ismertette az elmúlt évi közgyűlés jegyzőkönyvét.

Rákosi Jenő esperes, székelyhídi lelkipásztor Ézs 12 részének verseivel köszöntette az egybegyűlteket, és bűnbánatra szólította fel a közgyűlés tagjait, néhai Dr. Hegedűs Lóránt szavait idézve. Ugyanakkor megköszönte minden lelkipásztornak, kántornak, harangozónak, önkéntes diakónusnak, presbiternek, egyházfinak az elmúlt évben végzett állhatatos szolgálatát, kitartását a mindennapok küzdelmeiben. Megköszönte az egyházmegye lapjánál tevékenykedő szerkesztő-bizottsági tagok munkáját, mindenki munkáját, aki írásokkal gazdagította a lapot, valamint az internetes oldalát az egyházmegyének. Elmondta, hogy az egyházmegyében 16 gyülekezetben szolgált; 6 gyülekezetben volt esperesi vizitáció; 4 helyen pedig átadás-átvétel. Egyperces néma csenddel emlékeztek meg a közgyűlés tagjai mindazokra a szolgatársakra, akik az elmúlt esztendőben tértek meg Teremtőjükhöz. Az elmúlt esztendőben csupán 3 lélekkel apadt az egyházmegye lélekszáma, vagyis 2012. december 31-én 21 259 volt. Ez leginkább annak tudható be, hogy bizonyos gyülekezetekben a lélekszám-nyilvántartások lelkiismeretes felülvizsgálata, családlátogatások és más módok által pontosabb adatokat hozott a felszínre. A családok száma 9654. 3329 személy nem fizet fenntartói járulékot (!!). Keresztelő: 244; temetés: 523; természetes apadás: 289; 377-en konfirmáltak, 112 házasságkötés volt. 16 gyülekezetben van hétköznapi istentisztelet, 11 gyülekezetben gyermek-és ifjúsági istentisztelet, 22 gyülekezetben felnőtt, 19 ifjúsági, 8 gyülekezetben nőszövetségi, 6 gyülekezetben presbiteri bibliaóra. Minden gyülekezetben megtartásra került az egyetemes imahét.

Az ÉRDA tevékenységéről szintén esperes úr tartott beszámolót. Kiemelte, hogy Balogh Anikó diakónus mindvégig milyen hűséggel és odaadással végezte a munkáját. Sajnálattal jegyezte meg, hogy Anikó már nincs közöttünk. Az egyházmegye gyülekezeteiben, tavaly októberben még tanszercsomagokat hordott ki. November 10-én Érsemjénben ismét megrendezésre került a jótékonysági koncert, amelynek beindítása szintén Anikóhoz kötődik, aki ezen már nem vehetett részt. December 4-én esperes úr csomagot vitt az ÉRDA nevében a Sámuel bentlakás gyermekeinek, 22-én hagyományosan a fogyatékkal élők és nagycsaládosok találkozójára került sor, akik között 150 karácsonyi csomag került kiosztásra. A távlati tervek között szerepel új diakónus alkalmazása, valamint a diakóniai munka még hatékonyabbá tétele, amelynek része lesz az egyházkerületi diakóniai szolgálatba való hivatalos bekapcsolása az ÉRDÁ-nak.

A közgyűlés igazán izgalmas témához érkezett ezen a ponton: Rákosi Jenő esperes bejelentette, hogy ebben az esztendőben az egyházmegye hozzáfogna egy állandó székhelyű esperesi hivatal létesítéséhez, a szükséges épület megépítésével. 2011. december 15-én döntött az egyházmegyei tanács ennek az épületnek a szükségességéről. Akkor hangzott el javaslatként, hogy tanácsos lenne egy új épület felhúzása, ott, ahol erre a célra alkalmas területet találnak. A hivatalnak könnyen megközelíthető, központi helyen kell megépülnie, a teleknek az egyházmegye tulajdonát kell képeznie. Mivel minden egyházmegyében, ahol van önálló székhelyű esperesi hivatal, az városon található, jó lenne, hogy ez Érmelléken is így legyen. Ennek értelmében szóba jöhet Margitta, Székelyhíd és Érmihályfalva, mint városi ranggal bíró települések.

Esperes öt szempont alapján tette meg két határozati javaslatát: történelmi, földrajzi, református lakosság, infrastruktúra, és etimológia. A történelmi szempont szerint az Érmellék reformációja 1557-ben Székelyhíd reformációjával kezdődik. Esperesi székhely 1920-tól napjainkig 26 éven keresztül volt Székelyhídon, vagyis a leghosszabb ideig. Földrajzi szempontból az egyházmegyét figyelembe véve a központnak Székelyhíd tekinthető, bár csak eggyel több azon gyülekezetek száma, amelyik közelebb hozzá, mint Margittához. Érmihályfalva ilyen szempontból periferikus. Székelyhíd két főút kereszteződésében helyezkedik el, Temesvár-Szatmár, Debrecen-Zilah, a legközelebb esik Nagyváradhoz, ahol a püspökség van, illetve van határátkelőhelye is. A református lakosság szempontjából 59% él közelebb Székelyhídhoz, 41% Margittához. Infrastrukturális szempontból közel kellene legyen a hivatal egy református templomhoz, rendelkeznie kell elegendő parkolási hellyel. Összességében alkalmas hely van erre Székelyhídon, a református templomtól nem messze, a parókia mögött, amelyet meg lehet vásárolni kedvező áron. Az ötödik, etimológiai szempont pedig az, hogy az egyházmegye nevében benne van az Érmellék, az Ér folyó ott folyik el Székelyhíd mellett.

Esperes bemutat egy látványtervet, amin egy „magyaros” kinézetű emeletes házat lehet látni, nagyjából ahhoz hasonló épületben lehet gondolkodni, ami még azért szükség szerint módosítható. Hozzávetőleges költségvetése 2013-as árakon 170 000-200 000 ron közötti összegre tehető, a telek ára ebben nincsen benne (ez 40 000 ron). A közgyűlés mindkét határozati javaslatot elfogadta, vagyis, hogy az esperesi hivatal Székelyhídon épüljön fel, és hogy megvásárolja az egyházmegye az előbbiekben bemutatott telket, a református parókia mögött, valamint, hogy hozzávetőlegesen a bemutatott látványterv szerint épüljön fel a hivatal.

Rövid szünet után Darabont Tibor missziói előadó, ottományi lelkipásztor tartotta meg beszámolóját a gyengeségek és erőségek, a lehetősségek és a veszélyek feltérképezéséről számolva be. Annak ellenére, hogy gyülekezeteink földrajzilag igen közel esnek egymáshoz, érzékelhető bizonyos távolságtartás is, mindenki a saját égető gondjaival van elfoglalva. Nehéz egységes tervet megalkotni az egyházmegye missziós tevékenységéhez, mert, ahogy a mondás is tartja: ahány ház, annyi szokás. Szabó Zsolt katekétikai előadó beszámolójából kiderült, hogy a gyülekezetekben 2119 vallásórás korú gyermek van. A jelentések pontatlansága miatt igen nehéz volt összeállítani az idei katekétikai jelentést. 26 gyülekezetben végzi lelkész a gyülekezeti katekizációt. Mivel az iskolai vallásoktatók csak csekély száma lakik helyben, nehéz a szakmai kapcsolattartás a lelkész és a vallásoktató között. 335-en fognak konfirmálni az idei esztendőben, ugyanakkor örömteli, hogy 11-en felnőtt konfirmáció volt tavaly. Jakó Sándor Zsigmond ifjúsági előadó, jankafalvi lelkipásztor ismét az ifjúsági élet mozgalmasságáról számolt be. Hála Istennek, az ifjúsági munka gazdag tevékenysége bőséggel szolgáltatott alapot a beszámoló számára. Ezen a helyen nem soroljuk újra azokat az eseményeket, rendezvényeket, amelyekről az elmúlt évben részletes beszámolókat közöltünk újságunk lapjain. Az idei év tervei között szerepel egy ún. munkatársképző tanfolyam beindítása az Érmelléken, amely már sikeresen működik évek óta az Erdélyi IKE szervezésében, de erről is lehetett már olvasni idei elmúlt lapszámainkban.

Balogh Katalin az iskolai vallásoktatásról számolt be. Kitért arra, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie a vallástanárnak attól kezdve, hogy az adott év szeptemberében megindul a tanév. Sokszor ki vannak szolgáltatva az iskolaigazgatók lojalitásának, vagy éppen egyházellenességének. Vannak, akiknek nem könnyű, hiszen előfordul, hogy éreztetik, hogy a vallástanár csak megtűrt személy az iskolában. Akadnak olyanok is, akiknek nagyon nehezen jön ki a kötelező óraszám, akiknek nincs címzetes állásuk, sokszor csak egy-két óra hiányzik, amit meg kell keresni. Kövendi István, a Lorántffy Zsuzsanna református gimnázium iskolalelkésze, kügyi lelkipásztor a gimnáziumban végzett szolgálatáról tartott beszámolót. Negyedik éve szolgál iskolalelkészként, hetente háromszor tart áhítatot az intézményben. A diákok egyre jobban megbíznak benne, megkeresik a gondjaikkal, megszólítják szünetekben az iskola folyosóján. Érdekesség, hogy feladata immár a református iskola falain kívülre is elviszik, hiszen az ugyancsak nagyváradi Szent László katolikus gimnáziumban, nulladik, illetve I-IV. osztályban mindegy 80 református gyermek jár, akikkel heti egy órában foglalkozik. Csütörtökönként a Lorántffyban bibliaóra van a bentlakók számára. Köszönetet mondott az Érmelléki egyházmegye anyagi és lelki támogatásáért, amivel évről évre hozzájárul az iskola működéséhez.

Idén tíz éve, hogy a Sámuel bentlakás Micskén megnyitotta kapuit, tudatta beszámolójában Bertalan Csilla igazgatónő. A bentlakás az ÉRDA égisze alatt működik, mint non-profit szociális intézmény, amely elsősorban külföldi adományokból tartja fenn magát. 13 bentlakó, és 14 helybéli gyermekkel foglalkoznak. Délutánonként szakemberek segítségével végzik el a házi feladataikat. Hétvégén programokat szerveznek a gyermekek számára. Egyre több szociálisan hátrányos helyzetű családról tudnak, lehetőség szerint élelmiszerrel, ruhával támogatják őket. Az elért eredmények önmagukért beszélnek. Simon-Szabó István egyházmegyei számvevő, éradonyi lelkipásztor a gyülekezetek anyagi tevékenységéről számolt be részletesen. Érdekességnek bizonyult, hogy a más gyülekezetek, egyházi intézményeknek nyújtott anyagi segítségek igen csekély összeget mutattak a tavalyi évben is, mindössze pár ezer lej volt, ezzel szemben a 37 gyülekezet pénztármaradványa több, mint egy millió lejre rúg, amely összeg elsősorban az ezer léleknél nagyobb gyülekezetben marad fenn az év végén. A két végletet az a két gyülekezet jelenti, ahol az egyikben 69, 82 ron volt a pénztármaradvány, míg a másikban 332 770,70 lej volt. Az átlag egy főre eső anyagi hozzájárulás adatai a következő volt: egyházfenntartói járulék 72,33 lej, perselypénz 18, 85 lej, adományok 20, 23 lej.

Azok az anyagilag veszélyeztetett gyülekezetek, amelyek legalább 5000 lejt nem tudnak egyik évről másikra átvinni. Egyházmegyei számvevő köszönetet mondott Perecsenyi Juditnak, az esperesi hivatal irodavezetőjének a jelentés összeállításában nyújtott segítségért.

Szűcs Zoltán kórházlelkész, apátkeresztúri lelkipásztor a margittai kórházban végzett lelkészi munkájáról tartott beszámolót. A vigasztalás, a lelki bátorítás a korházi kezelések során nagy segítség a beutaltak számára. Alkalmanként 20-30 személy vesz a kórházban úrvacsorát. Rendszeresen csütörtökönként vannak istentiszteletek. A margittai Pop Mircea korház mellett a Caritas Catholica öregek otthonában is végez szolgálatot. Az elmúlt évben Bibliák kerültek kiosztásra nagy mennyiségben, valamint úgy a Harangszó, mint a Református Érmellék gyülekezeti lapokat terjesztett a beteglátogatások során, más, hitépítő, vigasztaló kiadványok mellett. Kovács Gyula margittai lelkipásztor, lelkészértekezleti elnök a lelkészértekezlet tavalyi munkájáról. A lelkészértekezletekről részletes beszámolókat lehetett olvasni az újság előző számaiban. Ugyancsak nemrég lehetett olvasni a presbiteri szövetség éledező tevékenységéről az Érmelléken a Református Érmellékben, amit Ványi Attila, a presbiteri szövetség elnöke foglalt össze jelentésében.

A nőszövetségek életéről szóló beszámolót Bara László főjegyző ismertette. A beszámoló kiemelte a nőtestvérek áldozatos szolgálatát, amelyek a gyülekezetek életében a legkülönfélébb formában jelentkeznek, valamint megemlékezett néhai Dr. Karászi Rozáliáról, érmihályfalvi gyermekgyógyászról, aki egy évtizeden keresztül töltötte be elnöki tisztségét az érmelléki nőszövetségben. A jubileumi debreceni nőszövetségi találkozón 1700 nőtestvér vett részt a Királyhágómellékről. Herman Csaba, albisi énekvezér ismertette az egyházmegye zenei életét, beszámolva a kórus-és hangszeres találkozókról, valamint a tavalyi zenetáborról, amelyekről bővebben szintén lehetett már olvasni egyházi lapunkban.

A közgyűlés tárgysorozatának végén a nagykágyai egyházközség földeladásáról döntött.

Köszönet illesse a székelyhídi egyházközséget a közgyűlés vendégül látásáért. Isten áldása legyen minden közgyűlési tag, és az általuk képviselt gyülekezetek életén!