Debreceni teológusok az Érmelléken

 

Egy rég megálmodott kirándulás valósulhatott meg a Debreceni Református Hittudományi Egyetem IV. éves hallgatóival október 7-8-án. Hosszú hónapok óta terveztük már Partium egyes nevezetességeinek a meglátogatását és ezen a szép októberi hétvégén végre létrejött.

Egy teológusnak sok otthona van. Otthona a kollégium, otthona a legációs hely, otthona az egyetemi közösség. Partiumra is mindig úgy gondolt az évfolyam, mint egyik otthonára, és úgy is érkezett meg mintha hazaérkezett volna. Nem csak mert többen vagyunk az évfolyamból itthoniak, hanem mert azokra a helyekre látogattunk el, ahol otthon érezhette magát a kultúrában, a református hagyományokban, a gyülekezet vendégszeretetében az is aki esetleg még nem járt ezen a térségen.

A bőség zavarában és az idő szűke miatt egy sokkal nagyobb körút helyszíneit kellett lefaragnunk a számunkra legfontosabbakra, hogy ezeket érdemben meg tudjuk ismerni.

Az első állomás szombat reggel Érmindszent volt, Ady Endre szülőházának a meglátogatása. Mintha tér és idő találkozott volna az alacsony ház szobáiban. Ady, mint hajdani diákja az ország egyik legnevesebb iskolájának, a Debreceni Kollégiumnak, a falak között, a híres nagykönyvtárban hagyta szellemiségét, és mi, jelenlegi hallgatók pedig visszavittük szülőházába a Kollégium jelenlegi szellemiségét, ami alapjaiban azóta sem változott, hanem igyekszik őrizni azokat az értékeket, amik bár ősiek, de ma is élők, építenek és nevelnek. Itt a tárlatvezetés által megismerhettük az Ady család egész életútját. Egy családi ház egész könyvek tartalmat tudja elmesélni a falakon lógó fényképekkel, személyes tárgyakkal, kordokumentumokkal.

A második állomás Nagyvárad volt. Itt idegenvezetés által főleg a református helyszínekre tettük a hangsúlyt. Fő állomás volt az Ady Endre Múzeum, ahol egy előadást hallgathattunk a múzeum igazgatójától, ami Ady nagyváradi életét mutatta be, melybe beletartozott a megfeszített munka úgy a Nyugat szerkesztésében, mint a Holnaposok között végzett elhivatott munkájában, de az előadásban megvilágításra került Ady emberi oldala is, aki nagy kanállal falta az élet minden területét. A múzeumban megtekinthettük Ady íróasztalát, a munkájához használt eszközeit, de egy ideiglenes kiállítást is, ami Ady szerelmeinek, főleg színésznőknek a személyes holmija, mint egy finom selyemkesztyű, egy kalap, vagy egy fehérnemű. Ismét egy helyszín, ahol egy helyen láthattuk Ady munkájának a gyümölcseit és magánéletének titkait. 

 

 

Fontos állomás volt még a Nagyvárad Olaszi Református Egyházközség, mint a legrégebbi református templom a városban. Itt is tárlatvezetést kaptunk a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ Múzeum termében, ahol megtekinthettük a fejedelemasszony eszmei értékű kézimunkáit, többek között a nagyváradi bibliát, sajátosan partiumi mennyezet kazettákat, ősi egyházi kegytárgyakat, illetve magát a templom történetét és különlegességeit is megismertük.

Mindezek mellett jelentős állomás volt még a Nagyváradi Vár, a Partiumi Keresztény Egyetem és az Arany János Kollégium, ezzel egybekötve az Újvárosi templom, valamint a nagyváradi neológ zsinagóga. Ezek voltak azok a nagyváradi helyszínek, amiket egy fél nap alatt módunkban állt megtekinteni a teljesség igénye nélkül. A hosszú és tartalmas nap után otthonos szálláshelyül a Székelyhidi Ifjúsági Központ szolgált. 

A partiumi kirándulás részét képezte a vasárnapi kiszállás melynek helyszíne az Értarcsai Egyházközség volt. A kiszállásnak ősi hagyománya van már a Debreceni Kollégium életében, amikor a diákok a Kollégium jellegzetes öltözékében a tógában jelennek meg egy gyülekezet istentiszteletén és szolgálnak közösen, felosztva a liturgia részeit egymás között. Nagy öröm számunkra minden ilyen alkalom, amikor új református gyülekezeteket ismerhetünk meg és bepillantást nyerhetünk egy közösség életébe, ismerhetjük meg annak szokásait, hagyományait, templomait, lelkipásztorait, hívő tagjait. Felbecsülhetetlen élmény megtapasztalni, hogy nem csak anyanyelvünk közös határontúliakkal, hanem hitünk is, hiszen egy az a Lélek amely mindannyiunkban lakozik és munkálkodik. 

Ilyen szeretettel fogadott bennünket az értarcsai gyülekezet is, akik heteket készülve várták ezt a különleges alkalmat, mely első volt a gyülekezet életében. Az Igét Dr. Kókai Nagy Viktor a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Tanára és egyben a negyed évfolyam évfolyamfelelőse hirdette az 1Kor 10,1-22 alapján. Az istentisztelet után az Értarcsai Egyházközség szeretetvendégségre várta az évfolyamot illetve a gyülekezet presbitériumát.

Istennek adunk hálát, hogy megvalósulhatott ez a tartalmas hétvége, ezúton is megköszönve mindazoknak a támogatását, akik hozzájárultak bárminemű segítségükkel ehhez a hétvégéhez. Istené a dicsőség, hogy még egy otthonnal gazdagodott a Debreceni Református Hittudományi Egyetem IV. éves évfolyama!