Felkerestük az időseket
Sokan sokféleképpen gondolkodunk jelenünk ifjúsági missziójáról. Vannak trendi és ortodox elképzelések. Jómagam a középutat keresem, és amit ennél is fontosabbnak tartok: a Szentírás megnyirbált szerepét szeretném megerősíteni, jogaiba visszahelyezni. Ez legyen az alap, minden más (kütyük, hangszer, kivetítő, játékszerek) maradjon az eszköz szintjén. Magyarán: régit és újat egyaránt elfogadok, de egyiket sem az alap, az Ige kárára.
A megszokott és klasszikus ifjúsági alkalmak mellett újszerű, korszerű módon is szeretnénk megszólítani a település református ifjait. Ezen persze nem a világ majmolása, utánzása értendő. Nem egy napi ötödik, hatodik filmet szeretnénk megnézetni velük, és nem is egy újabb órára az internet elé szegezni őket. Magyarán: nem a médiafogyasztás erőltetését, digitalizációs divatmajmolást értünk ifjúsági misszió alatt, és nem is pszichológiai trükköket. Nem megvásárolni szeretnénk a fiatalok figyelmét, és nem is a rossz értelembe vett bratyizástól, tegeződéstől gondoljuk azt, hogy az ifjak Krisztust követik majd. Hisszük, hogy az Isten Igéje a huszonegyedik századi embert és fiatalt is meg tudja és meg akarja szólítani, a Lélek munkája által. Hisszük, hogy az Isten Igéje a szívekbe talál, hogy az ifjú lelkeknek ugyanolyan szükségük van modern korunkban is az Úr, életet betöltő, kiegyensúlyozó, biztató szavára, mint bármely más történelmi korban. A magvetés szolgálatát végezzük, abban a hitben, hogy ha ez az Isten jótetszésével találkozik, majd az aratásra is sor kerül.
Eme gondolatok mentén és jegyében folytatjuk a szentjobbi ifjúsági missziót, abban a hitben, hogy Isten tud és akar válaszolni a modern ember, a digitális forradalomban élő ember kérdéseire. A huszonegyedik században is szól az Úr és válaszol nekünk. Módszere ma is változatlan, de ugyanakkor korszerű is: az ember szívére kíváncsi, ott szeretne helyet kapni. A hittanóra, a konfirmációi előkészítők és az ifjúsági bibliaórák mellett más módon is szeretnénk megszólítani és bevonni a gyülekezeti életbe ifjainkat. Elsőként a honismereti foglalkozás lett része az ifjúsági missziónak. Ennek során havi egy alkalommal magyarországi tanárok tartanak magyarságismereti alkalmakat, kézimunkával, játékkal fűszerezve. Az ifjak igénylik a kiscsoportok létezését, ezért a konfirmált fiatalokkal két csoportban foglalkozunk kis-ifi és nagy-ifi keretében. A nyári vakációban sem szeretnénk szem elől téveszteni őket, ezért az ifi-alkalmakat ilyenkor is megtartjuk. Az ép testben ép lélek gondolat jegyében sportprogramot is kínálunk ifjainknak, akiknek csütörtökönként fociedzést tartunk. Ez is jó alkalom a közösségépítésre, a szabadidő eltöltésére és az ismerkedésre. Sok gyülekezetben nagy gondot jelent az érdektelenség, éppen ezért már idejekorán szeretnénk megismertetni és megszerettetni a fiatalokkal az egyházért végezett szolgálatot. Ennek jegyében hétfőnként ifjúsági szeretetszolgálatot végeznek gyermekeink, mely elsősorban az egyházközség udvarának, parkjának a fűnyírását foglalja magába. Az elvégzett munkát időnként jutalomkirándulásokkal honoráljuk. A konfirmandus évfolyamokat nemcsak a Szeretethíd időpontjában vonjuk be a szeretetszolgálatba. Az év folyamán több alkalommal ismerkedtek a jót tenni jó gyakorlatával. Hol az idősek szeretetcsomagjait adták át, hol az elhanyagolt zsidó temetőt tisztították meg kemény munkával, hol pedig a mélyszegénységben élőket keresték fel karácsonyi csomagokkal. „Szent hitünkről” ily módon szeretnénk a mindennapokban, kétkezi munkával is vallást tenni. Mindehhez a mi Urunk áldását és útmutatását kérjük.
Fábián Tibor, szentjobbi lelkész
Szegények karácsonya
Szeretethíd a zsidó temetőben