Egymás mellett ültek a legátus és a városbíró. Prédikáció alatt a templomokban hosszú póznára akasztott perselyeket szokás nyújtogatni, miket a hívek padhosszant kezelnek végig, önkénytes adományaikat helypénz címe alatt belerakva, általános szokás szerint egy krajcárt.
Amint közelgett a persely, a bíró kivett egy rézgarasost, s kitette maga elé. A legátus egy kétgarasost tett ki.
A bíró erre nemes vetélkedésből kitett még egy ezüst ötöst. A legátus kitett egy tízest.
A bíró haragosan nyúlt zsebébe, s elővőn egy ezüst húszast.
A legátus kitett hármat.
A bíró erre dühbe jött, s kivágott egy koronás tallért, s amint jött a persely, belecsördíté mind, amit maga elé rakott.
A legátus pedig szépen visszatette zsebébe a húszast is, meg a tízest is, s odaadá a két garast.
Amint közelgett a persely, a bíró kivett egy rézgarasost, s kitette maga elé. A legátus egy kétgarasost tett ki.
A bíró erre nemes vetélkedésből kitett még egy ezüst ötöst. A legátus kitett egy tízest.
A bíró haragosan nyúlt zsebébe, s elővőn egy ezüst húszast.
A legátus kitett hármat.
A bíró erre dühbe jött, s kivágott egy koronás tallért, s amint jött a persely, belecsördíté mind, amit maga elé rakott.
A legátus pedig szépen visszatette zsebébe a húszast is, meg a tízest is, s odaadá a két garast.