350 éve született Petrőczy Kata Szidónia

Hogy valójában ki volt az első magyar költőnő, nem tudjuk. Minthogy a nőknek mindig volt annyi örülni- vagy keseregnivalójuk, mint a férfiaknak, nyíltan vagy titokban ugyanúgy kifejezték érzelmeiket, mint az apák, férjek, fivérek és fiak. Bizonyosra vehetjük, hogy írástudó középkori apácák és művelt reneszánsz hölgyek titokban vagy magánkörük számára írtak azelőtt is magyar verset. De csak a XVII. század második felében ismerünk olyan asszonyokat, akikről hitelesen tudjuk, hogy verseket írtak. Petrőczi Kata Szidónia korában, sőt előbb is Rákóczi Erzsébetnek és Esterházy Magdolnának fennmaradt egy-egy költeménye. És akitől csak egy maradt meg, arról bizonyosnak tekinthetjük, hogy többet is írt.

A magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója Petrőczy Kata Szidónia volt. Buzgó protestáns (evangélikus) családból származott, Petrőczy István báró és Thököly Erzsébet grófnő leánya. Anyjának két szülése volt, mindkét esetben ikergyermekeket hozott világra: az elsőben Istvánt és Jánost, a másikban Miklóst és Katát. Erzsébet nagyasszony 1662. március 22-én belehalt a szülés utóbajaiba.

Siralmas volt, tudom, az én születésem,
Siralmas s árvájul volt felnevelésem,
Siralmas, keserves szárnyomra kelésem,
Siralmas lesz holtig búba gyötrődésem.

Petrőczi István báró gazdag és tekintélyes főúr volt, sógora Thököly Istvánnak, a későbbi kuruc-vezér apjának. Mindketten odatartoztak a Wesselényi Ferenc nádor köré csoportosuló földesurak köréhez, akiknek mozgalomig sem jutó politikai tervezgetéseit a bécsi udvar Wesselényi-összeesküvésnek nevezett el, és vérbe fojtott, kibontakozása előtt. Petrőcziék Trencsén megyei várát 1670-ben ostrommal bevették, a várúr és családja Lengyelországba menekült. Ott Petrőczi egy ideig a bujdosók vezére, s minthogy felesége korán meghalt, kislánya baráti családnál Wesselényi László és Bakos Zsuzsanna otthonában.

Később a fiatal Thököly Imre vezérletével fellángol az első kuruc szabadságharc. A tizennyolc éves Kata Szidónia ebben az időben kerül újra haza, apja után ő is Erdélybe megy. Sokat olvas, szereti a verseket, jól ismeri Balassi és Rimay költészetét, buzgó evangélikus, elragadják azok a német könyvek, amelyeket a pietizmus szellemében írtak. Ez a pietizmus a protestantizmus akkor hirtelen népszerűvé vált német áramlata, amely a vallásosság érzelmes, nem észokokkal teologizáló, hanem szívvel átélt élményét tanítja.

Üdvözlégy jó Jézus, egyetlen szerelmem,
Üdvözlégy megváltóm, édes segedelmem,
Üdvözlégy, üdvözlégy, óh én üdvösségem,
Üdvözlégy Szép Jézus, édes reménységem.

1681. július-augusztus körül feleségül ment a református Petrovinai Pekry Lőrinchez. Pekry Lőrinc daliás, kedves szavú és világéletében csapodár férfiú volt. Csapodár a szerelemben is, a hitbeli ügyekben is, a politikában is. Bethlen Miklós féltestvére, a költőnő unokabátyjának, Thököly Imrének iskolatársa, sokáig jó barátja, harcos híve, idővel árulója. Olyan ember, akibe a nők első látásra beleszeretnek, és aki első látásra lángol fel az asszonyokért. Nagy szerelemmel kezdődik tehát a házasságuk. De Kata Szidónia maga a rendíthetetlen állhatatosság. Neki nincs több szerelme, csak Pekry Lőrinc, neki nincs más hite, csak a pietista lutheranizmus, neki nincs más meggyőződése, csak a Habsburgok ellen küzdő kuruc politika. Pekry pedig csélcsap. Felettébb hűtlen férj, vallását pillanatnyi érdekek szerint változtatja, kurucból könnyen válik labanccá, labancból kuruccá. Főtiszt volt Thökölynél, még főbb tiszt a Habsburgok seregében, annál is főbb tiszt majd Rákóczi mellett (előbb a törökbarát politika híve, emiatt 1686-ban négy hónapot tölt Apafi börtönében; aztán 1690-ben a Habsburg-kormányzathoz pártol grófságot kap, majd Alsó-Fehér megye főispánságát, sőt 1699-ben Udvarhelyszék főkapitányává teszik mindezekért katolizálással és hosszú lelkifurdalással fizet, végül a Rákóczi-szabadságharc kitörésekor kuruc fogságba esik és II. Rákóczi Ferenchez csatlakozik). Feleségének élete szakadatlan szomorúság: egyszerre fáj neki férje hűtlensége, árulása és hitehagyása. Mégsem tudja nem szeretni. Férje protestáns hitre való visszatérítése érdekében Johann Friedrik Mayer polemikus művét ültette át magyarra Pápista vallásra hajlott lutheránusok lelkek ismeretének kínja.(1690) Bánatai éppen azért oly mélységesek, mert mindig szereti az állhatatlan férfit, aki oly kedvesen szokott pillanatokra visszatérni hozzá.

Mióta szívemet, tudod, néked adtam,
Az igaz hűségbe soha nem hibáztam,
Csak gondolattal is, s ellened nem jártam,
De mégis meguntál, jaj, mire jutottam!
Nem ezt érdemlettem volna tőled szívem,
Ha bűntűl nem féltél azért semmiképen,
Ne vött volna erre akár csak a szégyen,
Kínom enyhítője már az Isten légyen.

Egy ízben kezébe került Pekrynek egy szerelmes verse is, s a rajtakapott férj kínjában azt állította, feleségének írta, holott a szöveg szemmel láthatóan nem illett a hitvesi szerelemre:

Tudom, e versed is nem énreám esik,
Így az bolondokat szép szóval hitetik,
Hiszem szabadságod el nem rekeszteték,
Egymás szerelmébe szabad élnünk holtig! […]
És hogy részesülni kívánsz szerelmembe?
Bizony másra célozz szóddal e versedbe!
Mert azt te jól tudod, hogy az én szívembe
Benn voltál, és voltam hozzád nagy hűségbe.

Eme korszak átélését súlyosbította több gyermekének szülés utáni elvesztése. Amikor Pekry 1704-ben labancból újra kuruccá válik, és Rákóczi mellé áll, akkor a császári hatalom helyette feleségét fogja el és veti börtönbe öt leányával. 10 hónapnyi (Nagyszebenben letöltött) fogság után, Rákóczi csak nagy nehezen tudja kiváltani a kitűnő asszonyt, akit sokkal többre becsül, mint férjét. Kuruc fogságba esett császári foglyokért cserébe kapták meg szabadságukat. Rákóczi biztosít otthont a rabsága idején enyhe szélütést szenvedett költőnőnek előbb Huszton, azután Beregszentmiklóson. Itt állította össze és írta le szép betűkkel mintegy ötven versből álló énekeskönyvét, szenvedéseinek verses tanúvallomásait.

A múló idő, sorsuk hányattatásai végül összebékítették az idősödő házaspárt. Amikor Petrőczy Kata szebeni rabságából kiszabadulva már hozta magával a pietisták kedvelt írójának, Johann Arndtnak könyvéből fordított kéziratát, Pekry mozgósította hajdani enyedi iskolatársait, Pápai Páriz Ferencet és Nagyenyedi Püspöki Pétert, hogy üdvözlő verseket írjanak a kiadvány elé. Két prózai művének (fordításának) érdemes elolvasni korabeli ízes nyelven írt feliratait: A kereszt nehéz terhe alatt elbágyatt sziveket élesztő jó illatú XII. Liliom. Mellyeket, a keseredett szivek vigasztalására, Arnd Jánosnak, a Luneburgumi Fejedelemségben való Püspöknek, az igaz keresztyénségről Német nyelven kiadott könyvéből válogatott ki, és XII. Részekben foglalván azokhoz való imádságokkal együtt, Magyar nyelvre fordított az édes Férjéért való Szebeni méltatlan rabságában: és immár Isten kegyelméből megszabadulván, annak háladatos örök emlékezetire, és a kereszt viselő szenteknek lelki hasznokra, maga költségével kinyomtattatott Gróf Petrőczi Kata Szidónia. Kolozsvár, 1705. (Másodszor kinyomatta unokája, Daniel Polixena bárónő. Kolozsvár, 1764.)

Jó illattal fűstölgő Igaz Szív, Mellyet A Világ szeretetiben szunnyadozó szíveknek fel-serkentésekre, Arnd Jánosnak ... az igaz Keresztyénségről Német nyelven kiadott Könyvéből válogatott ki, És Tizenkét Részekbe foglalván, azokban való Imádságokkal együtt Magyar nyelvre fordított, a Magyar Nemzet ellensége előtt való már negyedszeri bujdosásában Huszton, és a keresztyéneknek lelki hasznokra, maga költségével ki is nyomtattatott Gróf Petróczi Kata Sz. Az Ezer hétszáz nyolczadik Esztendőben (Lőcse).

A korábbi periódus főnemesi költőinek alkotásaitól eltérően Petrőczi Kata költészetét modernebb feszültség és nyugtalanság járja át. A kegyes rajongásnak, a pietista önvallomásnak a szerelmi szenvedéllyel való ötvöződése új színt, szokatlan hangot hozott a magyar barokk lírába. A szerelmes asszony bánata, férje hűtlensége miatt való felindultsága, a boldogtalan szerelmes asszony vádoló és mégis ragaszkodó hangja, általa szólal meg először ritka érzékenységgel a magyar költészetben. A költőnő egyéni panaszai mellett megszólal verseiben a hazája sorsán aggódó, a protestánsok erőszakos térítésén szomorkodó hazafi hangja is ("Megszűnt az ének szó hallatik csak jaj szó, A mi utcáinkon"). A Habsburg uralom "egyiptomi igájá"-ról emlékezik, s javai, birtokai elvesztésén kesereg. Hűtlenséget, gyermekhalált, fogságot, betegséget, magányt ép elmével elviselni, csak az Istenbe kapaszkodva lehet. Petrőczy ezt teszi, verseinek nyelvhasználatát átszövi az ima nyelve. Az utolsó tizenöt vers többsége dialógushelyzetben szólal meg, az addigi – kiutat, társat nem ismerő – magányt feloldja a Jézussal való beszélgetés lehetősége, az imádság. Mintha rés nyílna a létezés alapvető szenvedésbe-zártságán, olyan megkönnyebbülést hoz Petrőczy vallomásos lírájába az a tudat, hogy a teher megosztható. S nemcsak a teher, hanem az élet egésze, melynek minden pillanata beleágyazódik az isteni akaratba.

Senyvedjed békével szomorúságidot,
Mert az mennyi Úr tudja fájdalmidat,
Terjeszed eleiben ügyedöt, s ő ebben
Megsegít keresztedben.
Ő gyógyíthatja meg az te sérelmidet,
Jó írral köti bé halálos sebedet,
Titkodnak tudója, csak ő orvoslója,
Igyednek pártfogója.
 

A Rákóczi-szabadságharc bukását már nem élte meg. Negyvenhat éves volt 1708-ban, amikor meghalt.

Mert a halál nékem lehet segétségem,
Hogy elfelejtsem búmat,
És ő enyhítheti, sebemet beköti,
Gyógyítja fájdalmimat,
Elveszi szívemrül, letörli szememről
Gyakor könyhullásimot.

Földi maradványait a huszti református templomban helyezték el ideiglenesen 1708. december 23-án, végleges sírba tételére 1709. május 26-án került sor, sírja azonban nem maradt fenn korunkig. Férje egy év múlva, 1709. március 6-án követte őt a sírba. Fiúgyermekük nem született; ekkor halt ki fiúágon a Pekryek főúri ága.

Halála után olyan kor következett a kuruc-bukás utáni Magyarországon, amelyben szinte nem is volt magyar irodalmi élet. Petrőczi Kata Szidónia versei tehát ismeretlenül lappangtak, hatásuk nem lehetett a következő nemzedékre. S amikor a XVIII. század végső negyedében a felvilágosodással újrakezdődik a magyar irodalom, senki se tudja, hogy a hajdani pietista elmélkedések fordítóasszonya verseket is írt. Kallódó énekeskönyvét csak 1860-ban találták meg. Petrőczy Kata Szidónia versei a magyarózdi kastélyban maradtak fenn, nagyrészt saját kézírásával, összesen 45 darab. B. Radák Istvánné, Rédey Klára fedezte fel, majd Thaly Kálmán lemásolta, ismertette s legnagyobb részét a költőnő életrajzával együtt közölte az Athenaeumban (1874). Kívül maradt tehát az élő irodalom folyamatán, holott a maga évtizedeinek legjobb magyar költője volt. Így támadt fel mint kuriózum, mint érdekes irodalmi emlék a kuruc korból. Pedig sokkal több ennél. Kár, hogy az antológiákba is legföljebb egy-két verse szokott belekerülni. Érdemes lenne egész életművét felfedezni magunknak, hiszen ez az egész költői életmű beleférne egy kis kötetkébe. Balassi és Zrínyi után, egészen Csokonai fellépéséig, a magyar irodalom élvonalába rangsorolják. Hitéből és hazafiságából alapozódott erkölcsi nagysága máig élően jellemző példakép.