A tél beköszöntével, december 11-én tartotta az év utolsó lelkészértekezletét az Érmelléki Református Egyházmegye az Érolaszi Református Egyházközség gyülekezeti termében. A dermesztő hideg és a havas utak ellenére a lelkészek szép számban jelentek meg a közösségi alkalmon.
Kovács Gyula lelkészértekezleti elnök köszönti a jelenlévőket és a meghívottakat: Bozsoky Sándor nyugdíjas lelkipásztort, mint igehirdetőt, valamint Csűry István püspököt, mint előadót.
Kovács Gyula margittai lelkipásztor a napi ige ószövetségi üzenetével nyitotta meg az értekezletet, Isten áldását kérve arra: "A veréb is talál házat, és a fecske is fészket magának, ahová fiait helyezhesse, - a te oltáraidnál, oh Seregeknek Ura, én Királyom és én Istenem! Boldogok, akik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen! Boldog ember az, akinek te vagy erőssége, s a te ösvényeid vannak szívében." (Zsolt 84,4-6)
Bozsoky Sándor nyugdíjas lelkipásztor a Krisztus-várásról tartott áhítatot a Római levél alapján: "Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai. Mert azt tartom, hogy a miket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik. Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, aki az alá vetette.Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára. (...)" (Róm 8,14.18-25) Az igehirdető bizonyságot tett arról, hogyan vágyakozik igazából a világ a szeretetre; hogyan lesz Krisztus nélkül fagyott, vakító fényű, sótlan ünnepünk és életünk; hogyan kell Isten gyermekeinek a világ számára világító gyertyákká lenniük.
Csűry István királyhágómelléki református püspök előadása a lelkigondozók lelkigondozásáról szólt, arról, hogyan kell a híveket pásztorló lelkésznek is lelkipásztora legyen, hogy a segítőnek is kell segítő - így tud igazán másokon is segíteni. A lelki válságban, létbizonytalanságban, túl-informatizált, bűntől szennyezett, lelket is megemésztő világban az egyház és a lelkipásztor kell kiutat mutasson, hogy rávilágítson arra: mindnyájunknak az Igére van szüksége. Lelkészeknek és nem-lelkészeknek egyaránt szüksége van arra, hogy olyan erősítő, támogató közösségben éljen és munkálkodjon, mely egyúttal a személyiséget erősíti és kreatívvá tesz. A bizalom, a biztonság, a hit minden embernek lételeme kell legyen, mellyel minden nap táplálkozik. Életünket és közösségeinket Isten tudja helyreállítani, ha naponkénti igeolvasásainkkal és imádságainkkal Isten szívén keresünk megnyugvást - mint ahogyan a csecsemő talál nyugalmat anyja ölében.
A lelkipásztoroknak és híveknek is szükségük van beszélgető és megbeszélő alkalmakra egymás megértése végett. A magánbeszélgetéseink is igehirdetéssé kell váljanak, igehirdetéseink pedig legyenek lelkigondozások. Mindannyiunk számára elengedhetetlen az önbecsülés, a hitelesség, az együttérzés, hogy mindenki számára Krisztust mutassuk fel példaként.
A lelkészértekezleti elnök megköszönte az igehirdető áhítatát, a püspök úr előadását, valamint Futó Ferenc házigazda lelkipásztornak a szíves vendégfogadást - mindhármuknak ajándékot is átnyújtva.
Az előadást megbeszélés követte, az előadó és a lelkipásztorok személyes tapasztalataikat is megosztották egymással. Az értekezlet szeretetvendégséggel zárult az érolaszi gyülekezet jóvoltából. Isten áldása legyen református egyházunkon és pásztorain!
(OK)
