„Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene!”
Zsoltárok 68, 20
Bihar megye, és az Érmelléki Egyházmegye legészakibb települése Érkörtvélyes. Már a kőkorszakban is lakott település volt. Kelta temetkezési helyeket tártak fel itt, és hunok korabeli leletek is napvilágra kerültek. Legelőször 1342-ből van adatunk a községről, amiből arra következtethetünk, hogy tatárjárás utáni település. 1396-ban Kurthules vagy Kerveles alakban van említve a község, és hol Szabolcshoz, hol pedig Biharhoz számítják. Egy ideig Nyírkörtvélyesnek is nevezik. A község neve körtés helyet jelent, valószínűleg utalva ezzel a vidéken termő egykori sok vadkörtefára. Mezőgazdasági szempontból a község nagyon szerencsés helyen fekszik, határában találkozik a kitűnő nyírségi feketeföld az érmellék homokos talajával. Mint talajtani vizsgálatok kimutatták a homok nem őskori beltenger maradványa, hanem kitűnő termékeny folyami homok. Természeti adottságainál fogva Érkörtvélyesen, az Érmellék többi településéhez hasonlóan már a középkorban virágzik a gyümölcstermesztés és a szőlőművelés. Nagy Lajos király uralkodása idején Olaszországból, Nápolyból hozott szőlőfajtákkal telepítik be a vidéket. Napjainkban Érkörtvélyes inkább dinnyéjéről híres, számos családi gazdaságban, nagy területen foglalkoznak a termesztésével.
Zsoltárok 68, 20
Bihar megye, és az Érmelléki Egyházmegye legészakibb települése Érkörtvélyes. Már a kőkorszakban is lakott település volt. Kelta temetkezési helyeket tártak fel itt, és hunok korabeli leletek is napvilágra kerültek. Legelőször 1342-ből van adatunk a községről, amiből arra következtethetünk, hogy tatárjárás utáni település. 1396-ban Kurthules vagy Kerveles alakban van említve a község, és hol Szabolcshoz, hol pedig Biharhoz számítják. Egy ideig Nyírkörtvélyesnek is nevezik. A község neve körtés helyet jelent, valószínűleg utalva ezzel a vidéken termő egykori sok vadkörtefára. Mezőgazdasági szempontból a község nagyon szerencsés helyen fekszik, határában találkozik a kitűnő nyírségi feketeföld az érmellék homokos talajával. Mint talajtani vizsgálatok kimutatták a homok nem őskori beltenger maradványa, hanem kitűnő termékeny folyami homok. Természeti adottságainál fogva Érkörtvélyesen, az Érmellék többi településéhez hasonlóan már a középkorban virágzik a gyümölcstermesztés és a szőlőművelés. Nagy Lajos király uralkodása idején Olaszországból, Nápolyból hozott szőlőfajtákkal telepítik be a vidéket. Napjainkban Érkörtvélyes inkább dinnyéjéről híres, számos családi gazdaságban, nagy területen foglalkoznak a termesztésével.
A szépen felújított templom-belső
A településünkhöz hasonlóan református gyülekezetünknek is gazdag múltja van. A „kálvinista Rómától” mindössze 45 kilométerre fekvő falu, korán, 1543 – 1545 között felvette az új, tiszta hitet. Nincs tudomásunk arról, hogy akkoriban lett volna más felekezet a református mellett, de ez jellemző volt az egész vidékre (1562-ben, Szatmár vármegyében összesen három katolikus plébánia volt). A községhez tartozó, szomszédos település, a ma már ortodox Érvasad is református magyar falu volt, a török-tatár dúlás tette tönkre a hajdanán virágzó református anyaegyházközséget, s lett Érkörtvélyes, majd pedig Gálospetri szórványa.
A kőbe vésett történelem
A jelenlegi templom elődje 1604-ben épült, gótikus stílusban. Ezt 1799-re kinövi a templomos gyülekezet, déli oldalán kitoldották. A nyugati oldalon lévő karzat 1759-ben épült, érdemes elolvasni feliratát: „Nemes és nemzetes főkurátoroknak, úgymint Nagy Istvánnak és Kovács Jánosnak curatorsagokba készült, ezen karnak felállása pénzén az Eklésiának. Ekkor prédikátor volt Enyedi András az eklésiában, mestere nem más csak Dobrai Mihály, légyen ezért áldás, a Nagy Úr Isten Háza, hogy nem pusztás. Vala ekkor ezer és hétszáz esztendő az ötvenkilenc is ehhez teendő. Nem zúgolódhatni, mert nem igen meddő, kiért az Istennek neve ditsérendő.”
1827-ben zsindelyezték a templom déli részét. Hunyadról 20 000 zsindelyt szállítottak haza az érkörtvélyesi reformátusok, hogy gondját viselhessék az Úr házának. Az 1829. évi érmelléki földrengés sok kárt okozott e templomnak is. 3 ezüst forintért szakértővel vizsgáltatták meg, biztonságos-e a használata. Ekkor fogalmazódik meg az új templom építésének gondolata, de még tíz éven keresztül használják a régit, melyet az 1839-es földrengés végképp használhatatlanná tett.
1840 szeptember 2-án kötött szerződést a presbitérium Fock Ignác nagykárolyi építő mesterrel. Megkezdődik az új templom építése, sok nehézséggel, ám mégis haladnak, mivel 1842-ben már áccsal, 1843-ban pedig ablakkészítő asztalossal kötöttek szerződést. Az ácsmester a fát Máramarosszigeten vette meg, onnan az érkörtvélyesi gazdák hozták haza. 1847 szeptemberében a szűk termés miatt kénytelenek az egyházkerülethez fordulni 5000 forint kölcsönért, melyet a Debreceni Református Kollégium pénztárából vettek fel.
A kőbe vésett történelem
A jelenlegi templom elődje 1604-ben épült, gótikus stílusban. Ezt 1799-re kinövi a templomos gyülekezet, déli oldalán kitoldották. A nyugati oldalon lévő karzat 1759-ben épült, érdemes elolvasni feliratát: „Nemes és nemzetes főkurátoroknak, úgymint Nagy Istvánnak és Kovács Jánosnak curatorsagokba készült, ezen karnak felállása pénzén az Eklésiának. Ekkor prédikátor volt Enyedi András az eklésiában, mestere nem más csak Dobrai Mihály, légyen ezért áldás, a Nagy Úr Isten Háza, hogy nem pusztás. Vala ekkor ezer és hétszáz esztendő az ötvenkilenc is ehhez teendő. Nem zúgolódhatni, mert nem igen meddő, kiért az Istennek neve ditsérendő.”
1827-ben zsindelyezték a templom déli részét. Hunyadról 20 000 zsindelyt szállítottak haza az érkörtvélyesi reformátusok, hogy gondját viselhessék az Úr házának. Az 1829. évi érmelléki földrengés sok kárt okozott e templomnak is. 3 ezüst forintért szakértővel vizsgáltatták meg, biztonságos-e a használata. Ekkor fogalmazódik meg az új templom építésének gondolata, de még tíz éven keresztül használják a régit, melyet az 1839-es földrengés végképp használhatatlanná tett.
1840 szeptember 2-án kötött szerződést a presbitérium Fock Ignác nagykárolyi építő mesterrel. Megkezdődik az új templom építése, sok nehézséggel, ám mégis haladnak, mivel 1842-ben már áccsal, 1843-ban pedig ablakkészítő asztalossal kötöttek szerződést. Az ácsmester a fát Máramarosszigeten vette meg, onnan az érkörtvélyesi gazdák hozták haza. 1847 szeptemberében a szűk termés miatt kénytelenek az egyházkerülethez fordulni 5000 forint kölcsönért, melyet a Debreceni Református Kollégium pénztárából vettek fel.
A presbitérium
1848-ban elkészült a jelenlegi román stílusú, 510 ülőhelyes, egyhajós templom, északi oldalán három, a délin két nagy félköríves ablakkal és csillagdíszes kazettás mennyezettel. Érdekesség, hogy a templomépítés befejezésének pontos időpontjáról nincs feljegyzés, úgy látszik, hogy a szabadságharc más irányba terelte az emberek figyelmét. 1854-ben orgonával gazdagodott a templom, 1875-ben a templom zsindely tetejét bádogra cserélték. Emléktábla őrzi a gyülekezet egykori presbiterének, Garnai Eleknek és feleségének Szőke Krisztinának nevét, akik 1885-ben saját költségükön készíttettek szószékkoronát, vaskerítést a templom köré, valamint fedezték a templom aljzatának burkolási költségeit. Már 1890-ben felvetődik egy toronyóra beszerzésének a gondolata, melyet 1900-ban sikerül beépíttetni a hívek, Szikszay József és családjának közös adományából, Kónya László debreceni órásmester által. A toronyóra beépítéséhez szükséges volt az addigi alacsonyabb torony megemelése.
A nőszövetség
Mind az első, mind a második világháborúnak áldozatul estek a templom kisebb harangjai, sőt az első világégés az orgonasípok jó részét is felemésztette. Az orgonasípok pótlásához szükséges összeget az akkori énekkar lelkes tagjai gyűjtötték össze. Templomunk „öreg harangja” 389 kg-os, felirata a következő: „KÉSZÍTTETTÉK ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉR-KÖRTVÉLYES EV. REF. EGYHÁZ HÍVEI 1900”. A „nagyharang” 878 kg. súlyú, felirata: „AZ ÉRKÖRTVÉLYESI REFORMÁTUS HÍVEK ADOMÁNYÁBÓL KÉSZÜLT 1958-BAN”. A toronyban lakik egy „kisharang” is, melynek súlya 330 kg. Ennek felirata: „KÉSZÍTTETTE AZ ÉRKÖRTVÉLYESI REFORMÁTUS EGYHÁZNAK 1958-BAN: KOVÁCS SÁNDOR ÉS FELESÉGE KECSKÉS KAROLINA”.
A gyülekezet gazdag múltjára visszapillantva említést kell tennünk az évszázadokon keresztül működő fiú-, illetve a leányiskoláról, valamint egy érdekességről is: az egyházközségnek a 19. század derekán vízimalma is volt! A gyülekezet főgondnokainak nevei 1832-től, gondnokainak nevei 1759-től, jegyzőinek nevei 1832-től, a tanítók nevei 1686-tól, a lelkészek nevei pedig 1604-től ismertek.
Napjaink
A 2013-ban konfirmáltak
A gyülekezet jelenlegi lelkésze 1979 novemberétől szolgál Érkörtvélyesen. Ezen jelenkori időszakban az Istennek, s az általa kirendelt segítő kezeknek köszönhetően a következő fontosabb megvalósítások történtek:
- 1981 – a templombelső felújítása
- 1982 – a harangozói lakás megújítása
- 1983 – az orgona felújítása, villamosítása, a temető körbekerítése 870 m hosszúságban
- 1984 – a templomkerítés felújítása
- 1985 – a harangozói lakás kerítésének újjáépítése, a parókia udvarán fásszín, garázs építése
- 1987 – a parókia épületében fürdőszoba kialakítása, tetőszerkezet javítás
- 1989 – a parókia külső felújítása
- 1990 – toronyjavítás és festés, toronyóra javítás
- 1991 – imaterem külső – belső megújítása
- 1993 – templomtető javítása, festése
- 2001 – földgáz bevezetés
- 2003 – 11 hektár erdő visszaigénylése
- 2006 – református ravatalozó építése
- 2007 – a parókia belső felújítása, nyílászárók cseréje
- 2009 – a templom nyílászáróinak cseréje, a templombelső teljes felújítása, templomfűtés csendes gázbefúvókkal való kivitelezése
- 2010 – az irodahelység felújítása, nyílászárók cseréje
- 2011 – a parókia tetőszerkezetének felújítása
A gyülekezet áldozatkész presbitériuma 20 tagú. A nőszövetség a rendszerváltás után az elsők között alakul újjá, azóta is rendületlenül szolgál, rutinos csigatészta-készítők.
A gyülekezet felnőtt és ifjúsági kórusa rendszeres résztvevője az egyházmegyei kórustalálkozóknak, illetve a gyülekezet ünnepeinek. Gyermekeink rendszeresen látogatják a vallásórákat konfirmációi felkészítőket.
Mindezért egyedül Istené a dicsőség!
Szabó József, lp.